Agro

Pajzstetvek – kétkezi védekezés

Könnyen előfordulhat, hogy a kamrában vagy egyéb száraz, fagymentes helyen teleltetett növényünket tavaszra meglepik a pajzstetvek.
ÚJ SZÓ ONLINE

2013. május 10. 19:00

ÚJ SZÓ-AJÁNLÓ

Nehéz tőlük megszabadulni. A legvédtelenebb a leander, ez az egyébként mérgező növény, mely a pajzstetűnek viszont kedvelt tanyája. A kinti évelők közül némely pozsgás levelű bokor, főként a kecskerágó szenvedhet tőlük. Ha nagyon elszaporodnak a gazdanövényen, akkor a kiszárdásukat okozzák, s további fertőzőgócokká válnak.

Az egyed rövid életű hímjei ártatlanok: a növényt a kifejlett nőstények támadják meg. Rátapadnak a levelek fonákjára, ha elszaporodnak, akkor a színére és a szárára is, s ott szívják az éltető nedveit. Mirigyeikből hátukon kemény viaszpajzsot képeznek, mely nemcsak őket védi, hanem nagyszámú petéiket is. A petékből lárvák, majd felnőtt egyedek fejlődnek, nekik is kifejlődik a pajzsuk, s ők is szívogatnak és szaporodnak. A pajzstetű ritkán mozog, ezért is nehezen észrevehető, ha mozdulni kénytelen, az már arra vall, hogy új gazdanövényt keres magának, mert a korábbit tönkretette.

Sajnos, az ellenük való vegyszeres védelem nagyon körülményes, próbálkozni lehet olyan olajos tapadószerrel, mely filmszerű bevonatot képez rajtuk, megfullasztva őket, de ehhez a növény minden részét alaposan be kell a szerrel fedni, s éppen ez az, ami nem sok sikerrel kecsegtet. Többnyire a rovarirtó szerekkel, mérgekkel szemben is ellenállók, néhányan a krumplibogár ellen javallottakat ajánlják, kéthetente, váltogatva a különböző márkákat.

Sokkal hatásosabb a megelőző védekezés: a leandert (a citromféléket vagy a kecskerágót) permetezni kell, egyszerű esővízzel, vagy szappanos vízzel, szárazság idején akár mindennap. A nedves közeget és a vizes leveleket kerüli a pajzstetű. Ha már meglepte a leandert, első dolgunk kivinni a szabadba és lemosni vagy lepermetezni. Ez csak afféle beáztatás, a tetveket nem viszi le a vízsugár. Szappanos vízbe mártott kis konyhaszivaccsal egyenként kell minden levelet megtisztítanunk tőlük: ha szerencsénk van, így könnyen lejönnek. A lemosást másnap megismételjük: jó szem kell hozzá, és érzék, látni fogjuk a szárakon és a tövön megtelepedett egyedeket is. A leveleket a nyelüknél fogva tartjuk bal kézzel, nehogy letörjenek, jobbal pedig végighúzzuk rajtuk (alul-fölül egyszerre) a szivacsot. Ha a víz piszkos fekete lesz, abban is biztosak lehetünk, hogy a portól is sikerült megszabadítanunk a növényt. Ha már nem látunk tetveket, csak permetezünk, mindig langyos, lehetőleg állott esővízzel.

Kisebb növésű, sűrű vagy apró levelű növény esetében nehezebb a dolgunk, de nem teljesen reménytelen. A nagyobb, száradásnak induló bokrot kár törölgetni-permetezni, főleg vegyszerrel; egyszerűbb, ha tőből kivágjuk és sűrűn öntözzük, újra kihajt. A mosószeres vizet a lefolyóba öntjük, a levágott gallyakat, száraz leveleket – egyáltalán mindent, ami a pajzstetűvel kapcsolatos, nejlonzsákba tesszük és a kukába dobjuk, komposztálni nem szabad. (r)

Önnek ajánljuk

Haščák állítólag egymillió eurót fizetett a Gorilla-felvételért

Kigyulladt egy lakás Tőketerebesen, egy gyerek meghalt

Pénzzel lehet pénzt keresni

TRAGÉDIA: Kamion gázolt gyalogost, a sofőr először azt hitte, egy állatot ütött el

Jogerősen elutasították Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátási kérelmét

A középiskolások 75%-a Čaputovát választaná meg elnöknek

Legfrissebb galériák
Olvasta már?