Most permetezzünk az atkák ellen

A dél-szlovákiai almáskertekben egyre jobban terjed az almástermésűek levélatkája (Aculus schlechtendali). Szívogatása nyomán a fertőzött levelek barnulnak, nem nőnek, a gyümölcs felülete parásodik, rozsdásodik, ami minőségi romlást jelent. Az irodalom a károsítót rozsdásodást okozó atkának is nevezi. Az atka mikroszkopikus méretei (0,14-0,16 mm) miatt szabad szemmel, de kézi nagyítóval sem látható. Jelenlétét a termelők leginkább a kártételéről ismerhetik fel. Első jelei a leveleken már 10 db/négyzetcentiméter levélfelület fertőzöttségnél mutatkoznak. Az 50 db/cm2 egyedsűrűségnél a párologtatás jelentősen megnövekszik, 60 db/cm2 sűrűségnél pedig a károsított részek elhalnak.

Az atka csak a levélfonákon szívogat, ezért a levelek színük felé kanalasodnak, sodródnak. A levél színe kezdetben színtelen, matt lesz, majd ólom szürkére válik. A sejtrombolás következtében csökken a fotoszintézis és az előállított tápanyagok mennyisége. A növény ezt újabb levelekkel igyekszik ellensúlyozni, aminek eredményeképpen a hajtáson nagy tömegben apró levelek fejlődnek. Az atkák táplálkozása során ejtett mikrosérülések július végére, augusztusra apró, parás foltokként, nagyobb egyedszám esetén parás hálózatként jelennek meg a gyümölcsökön, a termés mérete az egészségeseknél kisebb. Az értékromlás esztétikai és minőségi szempontból egyaránt jelentős. Egy több éven át tartó erős fertőzés a fa lassú halálát is előidézheti.

A kétfoltos takácsatka (Tetranychus telarius) szokatlan mérvű felszaporodásához minden bizonnyal hozzájárult az utóbbi évek időjárása is. A kártevő elterjedését fokozza, hogy a fertőzést későn vesszük észre, így későn is kezdjük el a védekezést. A piros gyümölcstakácsatka (Panonychus ulmi) áprilisban tömegesen kelő lárvái, majd imágói is érzékeny veszteségeket okoznak. Ez főleg a vegetáció első felében szembetűnő, a kár később a nagyobb lombozatnál már nem igen látható. A kártevő elszaporodásában szerepet játszik még az, hogy a nagyüzemeknél is a permetezéseket csak a gombabetegségek elleni védekezéskor kezdik meg. Ott, ahol az év közben a lisztharmat ellen kéntartalmú permetszereket (mint pl. Kumulus WG 0,6%, Sulika 80 WP 0,3%, Thiovit 0,6%) is használnak, továbbá a molykártevők ellen mélyhatású felszívódó rovarölő szerrel védekeznek, az atkák nyári nemzedékét is gyérítik. Az atkák ellen jelenleg már speciális atkaölő szerekkel védekezzünk: Magus 200 SC (0,05%) /a várakozási idő 28 nap/, Omite 30 W (0,2%) /21 nap/, Ortus (0,125%) /14/, Sanmite 20 WP (0,75%) /21/, Talstar 10 EC (0,03%) /60/, Vertimec (0,1%) /14 nap/. A permeteket ajánlatos a jobb hatásfok elérése érdekében (0,03%) Agrovital tapadószerrel keverni. Ahol rendszeresen alkalmazzák a tapadószert, ott az atkák nem tudnak a tenyészidőszak alatt felszaporodni.

Az időjárás kedvez a rovarkártevőknek, ám mivel az utóbbi időben sok csapadék hullott, a kórokozók is nagy erővel támadnak. A szőlőben a peronoszpóra már a fürtöket pusztítja. A jelenlegi stádiumban a felszívódó készítmények használatát javaslom: Acrobat MZ (0,25%), Forum FP (0,2%) stb.

Az almát és a körtét továbbra is támadja a varasodás. Ellene mélyhatású készítményeket alkalmazzunk: pl. Baycor 25 WP (0,15%), Efuzin 500 SC (0,12%) stb. A lisztharmat és a varasodás ellen egyszerre védekezzünk a kettős hatású felszívódó gombaölő szerekkel, mint pl. Discus (0,02%), Zato 25 WG (0,015%), Shavit F 71,5 WP (0,2%) stb. Körtefáinkat védjük a füstösszárnyú körtelevélbolha és a varasodás ellen, használható pl. Karate + Nomolt stb. Szilvafáknál is indokolt a védekezés a betegségek és a kártevők ellen, pl. szilvamoly ellen. Bevált kombináció a Novozir NM 80 + Nurell D stb.

A burgonyában és a paradicsomban folytassuk a megelőző védekezést a burgonya- és a paradicsomvész ellen. A réztartalmú készítményeket részesítsük előnybe, mert a várakozási idejük rövid, és a baktériumos betegségek ellen is hatnak.

Nálunk is elszaporodott a súlyos allergiát okozó parlagfű. Ezért kérjük a földhasználókat, hogy irtsák e veszélyes gyomnövényt!

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó