Mire kell ügyelni a kukorica termesztésénél?

Tavaly decemberben először kerített sort arra, hogy az internet segítségével, online mutassa be kukoricahibridjeit, valamint ismertesse a gazdákkal az egyes hibridek kísérleti eredményeit. A szemináriumot Ivan Dzubák mérnök, a KWS ügyvezető igazgatója nyitotta meg, majd Matúš Javor mérnök visszatekintését hallgathatták meg a résztvevők arra vonatkozólag, milyen tényezők hatottak tavaly a kukorica termesztésére. Mindeközben feltette a kérdést, hogy mit tehetünk a kukoricával olyan extrém időjárás mellett, amikor az árnyékban is több mint 30 °C-ot mérünk, a talaj hőmérséklete 50 °C körüli, a kukorica levele pedig akár 43 °C is lehet? Ez a kukorica számára már nagy megterhelést jelent, hiszen az 30–32 °C fok körül tud csak vegetálni. Ha a levélzet túlhevül, a fotoszintézis, az asszimiláció, a cukorképződés megáll. Az egyetlen megoldás a nemesítésben rejlik. Elmondta, Európában 7 nemesítési programmal rendelkezik a KWS, és ezek a hibridek az első nemesítési programból származnak, amelyek több előnyhöz juttatják azt a gazdát, aki egyenesen a nemesítőtől vásárolja a vetőmagot.

A továbbiakban felhívta a figyelmet a mikotoxinok jelenlétére, illetve arra, milyen fontos azok monitorozása. Elmondása szerint az, hogy egy adott évben magas a hőmérséklet, még nem jelenti azt, hogy nem lesz gond a fertőzöttséggel. A hibrid megválasztásának ebben is szerepe van, hiszen ha egy adott lokalitásra nem megfelelő hibridet választunk, a gazdának meggyűlhet a baja a mikotoxinokkal. A mikotoxinok monitorozására azért is van szükség, hogy a kínálatból kiszelektálják azokat, amelyek problematikusak. Mindezek mellett az is leszögezhető, hogy csak a legutolsó sorban lehet az adott fajta számlájára írni a mikotoxinok magas jelenlétét, ennek jelenlétét a kártevők, az időjárás, a terményösszetétel is befolyásolja, illetve az is, hogy mennyi ideig volt kitéve az érés folyamatában a mikotoxinok nyomásának.

Matúš Javor rámutatott arra is, hogy milyen problémákat okozott az idei kukoricatermésben a herbicidek késői alkalmazása. Volt, aki csak a 7-8 leveles állapotban tudta kezelni a kukoricát a gyomokkal szemben. Ez a későbbi applikáció azonban hatással volt a csövek méretére is. Ugyanaz a herbicid ugyanazon hibrid esetében, de különböző alkalmazási fázisban befolyásolhatta a csövek méretét, a szemek elhelyezkedését a csövön. Ahogy az általa mutatott felvételen látható, a herbicides alkalmazás a 2-3 leveles fázisban majdnem dupla akkora csövet eredményezett, mint abban az esetben, amikor a herbicidet 9-10 leveles fázisban alkalmazták. Erre tehát oda kell figyelni – tanácsolta a szakember. Azon esetekben, ahol csak a 10 leveles fázisban alkalmazták a herbicidet, megfigyelhető volt a fitotoxicitás, amely aztán megnyilvánult a kalász fejlődésében és a termésmennyiségre is. A herbicid mindig hatással van a kukoricára, végeztek kísérleteket ugyanazon hibrid esetében, de különböző herbicidekkel, és volt olyan gyomirtó, amely kimagaslóan támogatta a mellékhajtások képződését. De ez nem biztos, hogy kedvezőtlenül hat a termésre, hiszen a vázolt kísérletben a termés kiváló volt. Természetesen az elágazás annak is függvénye, hogy milyen sűrű az állomány, illetve nem alkalmaztak-e egyoldalú nitrogéntrágyázást.

A KWS mindig ad információt a javasolt vetőmagmennyiségre is. A KWS csávázószerrel kínálja a vetőmagot, az INITIO segíti a csírázó növényt, a csávázószer tápanyagokat tartalmaz, amely a betegségekkel szemben védi a növényt. Az INITIO INSECT+ csávázószer pedig a kártevők ellen is véd.

A KWS vizsgálja az egyes hibrideket az alapján is, hogy milyen régióban vetik ezeket, tehát hogy az melegebb, vagy hűvösebb időben képes-e hozni az átlagon felüli hozamokat. Ez a termelők körében a már jól ismert Plus 4 Grain és a ClimaControl. Az előző csoportba tartozó hibridek inkább a melegebb éghajlati körülmények közé ajánlottak, a ClimaControl hibridjei pedig a nehezebb körülmények közt teljesítenek jól.

(cz)