Milyen egynyári vagy évelő virágot, cserjét ültethetünk edénybe?

A konténer szó alatt a kertészetben különböző méretű, formájú, anyagú, növénynevelésre alkalmas edényt értünk. Tulajdonképpen egyéni ízlés függvényében és az újrahasznosítás jegyében bármilyen kiselejtezett vödröt, edényt, hordót kinevezhetünk konténernek.

A számunkra szimpatikus edény kiválasztása nem túl bonyolult és megerőltető, az utána következő feladat azonban igényel némi kézügyességet. Ha az edény alját megvizsgálva úgy tapasztaljuk, hogy nincsenek rajta lyukak, akkor megfelelő célszerszámok alkalmazásával célszerű nyílásokat készíteni, ezek nélkül ugyanis az öntözés során felhalmozódott felesleges víz nem tud eltávozni és elrothasztja a gyökereket.

A konténer készülhet például agyagból. Előnye, hogy természetes anyag, a nedvességet gyorsan elvezeti, ezért nem kell tartani a túlöntözéstől. Hátránya, hogy drága, és a fagy is károsítja, ezért ősszel ajánlatos védett helyre vinni. A kőből készült konténer szintén mutatós és tartós, a virágföld is lassabban szárad ki benne. Ugyanakkor nehéz a mozgatása, csapatmunkát igényel, és általában szintén nagyon drága. A fa alapanyagú konténer természetes hatással bír, akár házilag is elkészíthető. Viszonylag könnyű, ám könnyen elrohad, beültetés előtt a fát páccal, olajjal kell kezelni. A fém konténer fagyálló, viszonylag könnyű, ám rozsdásodásra hajlamos, könnyen karcolódik, behorpad. A szintetikus anyagból (műanyag, üvegszál és műgyanta) készült konténerek könynyűek, és viszonylag olcsók is, ugyanakkor kevésbé tartósak.

Ha kiválasztottuk a megfelelő konténert, nyílásokat is vágtunk rá, akkor még az ültetés előtt praktikus a végleges helyét kitalálni és odahelyezni, hacsak nem családtagok, rokonok, barátok stb. bevonásával végezzük a munkát, mert például egy beültetett kőkonténer mozgatása nem kifejezetten könnyű feladat. A súly csökkentésének érdekében alkalmazhatunk egy-két házi praktikát is: használhatunk könnyített, kókuszrost vagy tőzeg alapú virágföldkeveréket, kerámiagyöngyöket, illetve a legtakarékosabb megoldás, ha az edény aljára szájával lefele fordított műanyag cserepet helyezünk.

Ha mindezek megvannak, kezdődhet az ültetés. A konténer aljára kavicsot rétegezzünk, ez biztosítja a megfelelő vízelvezetést. Erre tegyük a laza virágföldet (komposztot). Ültessük el a növényeket olyan mélyre, ahogy eredeti cserepükben is voltak, majd alaposan öntözzük be. A növények ültetésekor nem árt figyelni arra, hogy középpontból kifele haladjunk, illetve középre ültessük a magasabb növényeket, a szélére pedig az alacsonyabbra növőket, pusztán az esélyegyenlőség érdekében.

Az ültetéssel nem fejeződött be a munka, a növényeket rendszeresen locsolni kell, forró napokon legalább naponta egyszer. A nyári időszakban heti egy alkalommal pótoljuk az elhasznált tápanyagot a megfelelő koncentrációjú tápoldattal. Ha ültetéskor vízmegkötő anyagot is kevertünk az ültetőközegbe, akkor a locsolás gyakoriságát valamivel csökkenthetjük. Ehhez hasonlóan, ha lassan lebomló műtrágyát tartalmazott a földkeverék, akkor a tápanyag-utánpótlást elég pár hónappal később elkezdeni. A rendszeres öntözés hatására a termőföld gyakran összetömörül, amit időnként nem árt fellazítani. Az érzékeny vagy egzotikus növények számára keressünk fagymentes telelőhelyet.

A virágfajta választása egyéni ízlés kérdése. Gyakorlatilag bármit ültethetünk konténerbe, amit kertekbe is lehet. Kezdő kertészek először kevésbé igényes, a környéken már bevált fajokkal próbálkozzanak. Később lehet nehezíteni a feladatot egzotikus növényekkel is.

Az egynyáriak közül szinte az összes faj alkalmas konténeres nevelésre: bojtocska (Ageratum), cserjés margitvirág (Argyranthemum frutescens), háromszínű szulák (Convolvulus tricolor), cseppecskevirág (Oestospermum), szalmagyopár (Helichrysum petiolare), büdöske (Tagetes sp.).

Konténerbe is ültethető évelők: árnyékliliomok (Hosta sp.), levendula (Lavandula angustifolia), rozmaring (Rosmarinus officinalis), kutyatej félék (Euphorbia sp.), szegfű (Dianthus sp.), deres csenkesz (Festuca pallens), örökzöld zabfű (Helictrotrichon sempervirens).

Konténerbe ültethető cserjék:

– Japán juhar (Acer palmatum `Dissectum`) – a savanyú talajt, félárnyékos helyet kedveli;

– Puszpáng (Buxus sempervirens `Angustifolia`) – félárnyékba való;

– Kefevirág (Callistemon citrinus) – napos, meleg helyet, fagymentes teleltetést igényel;

– Kamélia (Camellia sp.) – árnyékos, párás helyre, fagymentes teleltetést kíván;

– Kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) – félárnyékos helyet, télen takarást kíván;

– Bunkóliliom (Cordyline australis `Red star`) – napos helyet és sok öntözést, télen fagymentes helyet igényel;

– Orbáncfű (Hypericum forrestii) – napos helyre kívánkozik;

– Leander (Nerium oleander) – igényli a meleget és a rendszeres tápanyag-utánpótlást;

– Angyaltrombita (Brugmansia sp.) – nagyméretű cserépbe ültessük;

– Murvafürt (Bougainvillea sp.) – kerüljön meleg, védett helyre;

– Golgotavirág (Passiflora sp.) – félárnyékos védett teraszra illik;

– Japán dérbabér (Skimmia japonica) – félárnyékba, télen védett helyre kerüljön;

– Szárnyas feketeszem (Thunbergia alata) – napra, támrendszer mellé helyezzük. (edenkert.hu)