Mikor célszerű áttérni a biotermesztésre?

Napjainkban egyre több kertész érdeklődik a vegyszermentes ún. biokertészkedés iránt. Az áttérni szándékozók gyakran szegezik nekem a kérdés: Mely évszak a legmegfelelőbb a biokertészkedésre való áttérésre? Több, e témával foglalkozó kiadvány áttanulmányozása után és 21 éves gyakorlati tapasztalatok birtokában állítom: biokertészkedésre bármikor átállható, ám legelőnyösebb erre mégiscsak az ősz.

Ugyanis a biokertészkedés alapvető kelléke a biokomposzt. Ez pedig szerves anyagokból, növényi maradványokból készíthető el a legegyszerűbben, amiből éppen ősszel van a legtöbb. Biokomposztot többféle berendezés felhasználásával és különböző módon készíthetünk. Én az Alvin Seifert: Kertészkedés „mérgek” nélkül című könyvében leírt módszerből indultam ki. A kertem árnyékos sarkában kijelöltem egy 6 x 1 méteres komposztáló helyét. A kijelölt területen ástam egy 0,40 méteres gödröt, amelyet a felszínen 0,40 méter magas beton-, illetve deszkafallal vettem körül. Benne halmozom fel a kertből, konyhából, nyúlólból stb. származó hulladékot. A folyamatos munkának köszönhetően általában a telep 1/3-a érett, 1/3-a átforgatott, 1/3-a frissen összerakott komposzt. Az alapanyagot előzőleg 5–10 cm-es darabokra aprítom, és 35–40 cm vastagon – taposás nélkül – szabadon a gödörbe rakom. Erre a szerves anyagból álló rétegre körülbelül 5 cm vastagságban nyúltrágyát terítek. Ha van fahamu és csontliszt, akkor nagyon vékonyan azzal is beszórom, majd az egészet vékony agyagréteggel betakarom. Az agyagtakaróra a leírt módon újabb réteget rakok, és az egészet érni hagyom, majd kellő időben átforgatom.

Az őszi áttérést a biorketészkedésre az is indokolja, hogy a biokertész nem tartja szükségesnek, sőt ellenzi az őszi talajforgatást. Hogy ennek következtében a megürült kertrész el ne gyomosodjon, e módszerrel kertészkedni szándékozók előkészíthetik kertjüket a biokertészkedésre úgy, hogy minden megürült területet a legrövidebb időn belül beszórják mustármaggal. Ennek nagyon sok előnye van. A sűrűn kikelt mustár a -7 C fokig ideális talajtakarót képez. Védi a talajt a kiszáradástól, eróziótól, elgyomosodástól. A kora téli hónapokig élővé teszi a kertet. A mustár vetését október végéig, november elejéig folytatjuk, mert már a sziklevélben megfagyott növényeknek is több centiméteres gyökere van, mellyel lazítja, levegőzteti a talajt. Tél végén, tavasz elején az elhalt gyökerek és levélmaradványok kiváló táplálékot nyújtanak a földigilisztáknak, amelyek a biokertész legkiválóbb segítőinek számítanak. Ám a friss mustárlevélkék a zsályához hasonlóan a késő őszi vitaminínséges időszakokban emberi fogyasztásra is felhasználhatók. Általában salátaként és fűszerként (pl. zsíros kenyéren) fogyasztható.

A vegyszermentes gyümölcstermesztésre is ősszel a legjobb áttérni. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a várt eredmény sokkal előbb jelentkezik, ha a facsemetéket ősszel, biokomposzttal vegyített földbe ültetjük. A facsemete ültetésének menete a következő: tervezett helyen minél előbb a hagyományos módon legalább 0,6 x 0,6 x 0,6 méteres gödröt ásunk. 15–20 nap elteltével a levegővel átjárt kiásott földdel olyan mennyiségű durva biokomposzttal keverjük el, hogy a gödörbe való visszahúzás után legalább 0,2–0,4 méteres dombocskák keletkezzenek, melyekre október végén, november elején ültetjük a választott gyümölcsfacsemetéket.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára