Melegigényes növények kertünkben

Elvethetjük a bimbós kel, fejes káposzta, sárgarépa, borsó, bab, karalábé, cékla, cikória, brokkoli, nyári fejes saláta, jégsaláta, spenót, hónapos retek, uborka, téli póréhagyma, édeskömény, sütőtök, patisszon magjait. Kiültetjük a paradicsom-, paprika-, cukkini-, padlizsán-, zellerpalántákat – ezek gyorsabban fejlődnek a meleg talajban. A zellergumó nem fejlődik ki, ha a növény csak egyetlen egyszer is megfázott. Az érzékeny növényeket takarjuk le fátyolfóliával.

Az édesburgonya vagy batáta

A szulákfélék családjába tartozó növényfaj, melyet gyökérgumójáért termesztenek, de fiatal levelei is fogyaszthatók. Nem rokona a burgonyának, s nem azonos a csicsókával sem, csak a gumó alakja hasonlít rá, hosszúkás, édes-fűszeres ízű trópusi zöldség. Amerikában őshonos, a spanyol hódítók terjesztették el, Európába Kolumbusz Kristóf hozta be.

Levelei tojásdad vagy szív alakúak, karéjosak vagy fogazottak. A gyökérgumók vörös, bíbor vagy sárga színűek. Nálunk is megterem, ezért érdemes pár palántával próbálkozni kertünkben. Gazdag A-, C-, és B6-vitaminban, keményítőt és cukrot, rostot, vasat és káliumot, kevés zsiradékot és nátriumot is tartalmaz. Kalóriatartalma igen alacsony, így diétázók is bátran fogyaszthatják. Gumóit sütve, párolva, grillezve, főzve, pürésítve, húsok mellé köretként vagy főzelékként fogyaszthatjuk, édes sütemény, lepény is készülhet belőle. Főzelék- és kenyérnövény is, a szesz- és keményítőgyártásban is jelentős.

A világos húsú és lilás héjú, gesztenyéhez hasonló ízű fajta mellett a sárga húsú és héjú, sütőtök ízű fajta, illetve fehér batáta is létezik. Zöld leveleit salátaként fogyaszthatjuk, de állatok takarmányozására is használják.

Hajtásról, palántáról szaporítható (a burgonya és a csicsóka gumóról); ezeket május közepén ültetjük ki, az utolsó fagyok elmúltával. A palántát elég egyszer beszerezni, később már saját batátagumó felhasználásával oldhatjuk meg az ültetést. Február végén a gumót kettévágjuk, a vágott felével lefelé fordítva vízbe állítjuk. A gumókon megindul a hajtások növekedése; ezeket, amikor elérik a húsz centiméteres hosszúságot, levágjuk, és vízben gyökereztetjük, majd cserépben neveljük, hogy megerősödjenek. Egy-egy gumó akár tizenöt, húsz hajtást is hoz.

A palántákat laza talajba, napsütötte helyre ültessük, legalább 80 cm sor-, és 30 cm tőtávolságra. A szárazságot jól tűri, de öntözni szükséges. Meghálálja a szerves trágyát, de a kálium határozza meg a termés nagyságát. Úgy ültessük a palántákat, hogy a földfelszín felett csak a két első levél legyen, a többi kerüljön a föld alá. Gyökere több méterre is elfut, ezért növekedéskor nyugodtan tépjük fel az indákat, hogy ne tudjanak több gyökeret ereszteni, ezzel nagyobb gumókat érhetünk el. A képződő levélzet beárnyékolja a talajt, így kevesebb gyomnak jut majd élettér. Augusztustól intenzív gumóképződés kezdődik.

A batátának nincs ismert betegsége, vegyszeres beavatkozást nem igényel. Kártevői lehetnek a rágcsálók. Betakarítása októberben történik, még mielőtt a fagyok jelentkeznének.

A futó- és a bokorbab

A bab eredetileg kúszónövény, de ma már minden családjában léteznek alacsony növésű fajták, azaz bokorbabok is.

A bokorbabot általában zölden szedjük le, és azonnal elfogyasztjuk, vagy tartósítani kell. Ismeretesek zöld, sárga, lila és vörös foltos fajták is. Melegigényes növény, ezért csak májusban vessük, a félárnyékot és a napsütést is elviseli.

A futóbabot leszedés után általában még szárítjuk, kifejtjük, és így tároljuk. Ha azt akarjuk, hogy hamarabb és biztosabban kikeljen, ültetés előtt áztassuk langyos vízbe pár órára, és nedves talajba vessük. A vetés május első felében történjen. Fészekbe és sorba is vethető. Egy fészekbe 5-6 magot tegyünk, a fészkek 40×30 cm távolságra legyenek egymástól. Ha sorba vetjük, akkor a sorok közti távolság minimum 30 cm legyen; 4 cm mélyen húzzunk árkot, amibe a magokat 5–10 cm-re vetjük egymástól. A karós vagy futóbab csavarodó indát nevel, amivel akár 2–3 méter magasra is felfut, az indák balra tekerednek. Ha nincs mire felfutnia, elterül, és nem hoz hüvelyt. Ültetés előtt 2,5 méteres karókat vágjunk, nyomjunk a földbe egymástól 60–80 centire, a tetejüket négyesével kössük össze gúlába. A karók tövénél vessünk el 6–8 magot 5 cm mélyen, majd takarjuk be a földdel. Hálót vagy kerítést is használhatunk, ekkor sorba vetjük a magokat, 5 cm-re egymástól.

A karós bab nagyobbra nő és ízletesebb, mint a bokorbab. Le is fagyasztható, vagy kifejtve, de akár a hüvelyben is szárítható. Betakarításkor a szárát ne tépjük ki. A kukorica köztes növénye lehet – egymást védik, táplálják, ráadásul a kukorica futófelületet is ad a babnak.

Fucsek Margit kertészmérnök