Már nem úri passzió a télikert

Divatossá a 19. században váltak, amikor kastélyok, főúri kúriák mellett pompáztak, s pálmák, különféle egzotikus növények, páfrányok nőttek bennük. Napjainkban már sok épületben van télikert, s a nagy üvegfelületen beáradó napfény még inkább kihasználhatóvá teszi e tereket.

A klasszikus télikertekben a hideg hónapokban is optimális körülmények vannak a hidegházi növények számára. A 10-15 °C-os hőmérsékletben a növények nem fejlődnek, úgynevezett nyugalmi állapotban vannak. A modern technológiákkal már nemcsak „hűvös” télikertet varázsolhatunk a ház mellé, hanem „lakó télikertet” is, ahol a hőmérséklet megegyezik a lakótér hőmérsékletével.

Bármilyen növényt lehet benne nevelni, ugyanis minden környezeti feltétel adott a növények fejlődéséhez és  téli nyugalmi időszakukhoz. A hatalmas üvegfelületek biztosítják a fényt, a talajt magunk keverhetjük össze, az öntözővíz mennyisége pedig növényenként szabályozható.

Kis kertbe kis növény...

Az úgynevezett lakótélikertekben a szobahőmérséklettel azonos, ember számára is kellemes 20 °C feletti hőmérsékletben minden olyan fajta jól érzi magát, amelyik szobanövényként is megállja a helyét. Szóba jöhet a trópusi dísznövények számos fajtája, valamint egzotikus gyümölcsök és nem szabad megfeledkezni az orchidea- és broméliafélékről sem, de akár trópusi vízinövényekről, tóról vagy csobogóról is gondolkodhatunk. Igazi trópusi hangulatot teremthetünk, ha kalitkában madarakat is tartunk. A télikert bútorzatának kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy bírja-e a magas páratartalmat, a padlóburkolat vízálló-e, hiszen a növényeket rendszeresen öntözni kell. Kis télikertbe ne telepítsünk nagy növényt, a nagyban pedig a sok apró cserép nem mutat jól.

Ne zsúfoljuk a télikertet tele növényekkel, főleg ne az ablakokat, mert elfogják a fényt, és nem marad hely a bútornak és a kiegészítőknek. Célszerű több növényt nagyobb edénybe ültetni, fakéreggel, esetleg kaviccsal letakarni a felszínt, így csökkenthetjük a párolgást. Az öntözéshez legjobb a 20-21 °C-os esővíz.

Mediterrán növények előnyben

Az úgynevezett klasszikus télikertbe inkább mediterrán növények valók, ezek télen legfeljebb 12-15 °C hőmérsékleten érzik jól magukat. A dézsás növényeknek is nevezett fajok nyáron a szabadban, télen pedig alacsony hőmérsékleten érzik jól magukat. Ez a típusú télikert csupán a növények teleltetésére alkalmas. Remekül fejlődik itt például a jázmin, a páfrány, az orchidea. A fikusz a félárnyékos helyet kedveli, ellentétben a citrusokkal és kaktuszokkal, amelyek a napon érzik jól magukat. A télikertben semmiképpen ne legyen meleg, mert épp a magas hőmérséklettől gyengülnek el és betegszenek meg a növények.

Az alábbiakban néhány klasszikusnak mondott télikerti növényt tekintünk át. Közéjük tartozik például a közönséges füge  (Ficus carica - figovník obyčajný), amely az enyhébb fagyokat is elviseli, így kertben is áttelelhet. Dézsás növényként nevelve gyorsabban fejlődik. Sokak szerint nincs családi ház fikusz nélkül. Nem véletlen, hogy ez a növénynemzetség nálunk is közkedvelt. Ez a növénycsoport nagyon formagazdag, az alig egy centiméteres levelű kúszó fikusztól (Ficus pumila -  fíkovník šplhavý) a közepes termetű, színes lombozatú formákkal is rendelkező kis levelű fikuszon (Ficus benjaminán - fikus malolistý) át a több méteresre is megnövő nagy levelű szobafikuszig (Ficus elastica - figovník kaučukový) terjed. A fikusz szöveteiben tejnedv képződik, ami hasfájást, hasmenést, hányást okoz. Így ahol kisgyermek van, ott érdemes ezeket a növényeket magasabb polcra helyezni. A megszilárdult tejnedv a levegővel érintkezve latex szerű anyagot képez, ami a légutakba jutva allergiás reakciót válthat ki, ezért a korona metszése (alakítása) után alaposan szellőztessünk ki.

A télikert szintén gyakori növénye a nálunk főként fűszernövényként ismert nemes babér (Laurus nobilis - vavrín pravý). A mediterrán országokban viszont erdőket képez. Az ókori rómaiak úgy hitték, hogy látnoki erőt ad a jósoknak. Egy másik hiedelem szerint a babérba nem csap a villám. Nem véletlenül lett a babérágakból font koszorú a dicsőség jelképe. Dézsás növényként nyáron a szabad ég alatt, télen pedig a télikertben tartható, ahol 10 °C fok körüli a hőmérséklet. Enyhén savas kémhatású földben fejlődik a legjobban. Dugványozással, vagy a tősarjak elültetésével könnyen szaporítható. Leveleit fűszerként használhatjuk. A leander (Nerium oleander - oleander obyčajný) vagy babérrózsa különleges színű és formájú virágai miatt kedvelt dísznövényünk. Vigyázat, minden része mérgező! Főzetét az ókori rómaiak egér, patkány, bolha, illetve tetű irtásra használták. Bármennyire is tetszik, ne leanderrel telepítsük tele télikertünket. Dézsás növényként akár a 2 méteres magasságot is elérheti. Néhány napig károsodás nélkül a kisebb fagyokat is elviseli.

Tippek

- Az agyagcserép pórusain keresztül szellőzik, így a nedvesség egy része is kipárolog belőle. Ilyen cserépbe a szárazságtűrő, a túlöntözést nehezen viselő fajokat ültessük.

- A műanyag edény nem engedi át a nedvességet, ezért a vízigényes fajok számára ideálisak.

- Az agyagcserépben lévő növény öntözésekor vegyük figyelembe, hogy az öntözővíz egy részét a kipárolgás miatt növényeink nem tudják majd hasznosítani.

- Ha fadézsába ültetünk, érdemes fóliakonténerrel kibélelni, hogy öntözéskor a víz ne érintkezzen a fával.

- A citrusfélék magról szaporodva csak alanynövénynek jók, nemes rüggyel kell beoltani ahhoz, hogy gyümölcstermő növényekké váljanak.

Kósa Károly kertépítő mérnök