Kíméletesen a cseresznye veszélyes kártevői ellen

A legtöbb kertészkedő tudja, hogy a cseresznye kukacosságát egy aprócska, alig 3–4 mm nagyságú, feltűnően tarkaszárnyú élőlény, a cseresznyelégy okozza. Ennek a légynek kifejlett, párzott nőstényegyedei rápetéznek a napsugarak által melengetett, puhuló, sárgás színt felvevő, az érés küszöbén levő cseresznyetermésekre. Kedvező körülmények között a parányi petékből rövid időn belül kikelnek a pici fehér hernyócskák, amelyek a legrövidebb időn belül berágják magukat a termés húsába, és ott tovább fejlődnek. A kifejlett cseresznyelégy lárváit kukacoknak, vagy néhány helyen pondróknak is nevezik.

A károsított cseresznye korábban érik, korábban romlik meg, és ezért rendszerint nem kerül a szedőkosárba, hanem lepotyog a talaj felszínére. A kártevő a földbefúródás után bebábozódik majd a következő év késő tavaszán a bábokból újra legyek kelnek, amelyek lerakják petéiket a érőfélben lévő cseresznyére.

Korántsem kell azonban, hogy a permetezést mellőző biokertész cseresznyetermése értéktelenné váljon. Ehhez az kell, hogy a körforgást a kertész közvetlenül a peterakás előtt megszakítsa a cseresznyelegyek azon tulajdonsága révén, hogy a kártevő előszeretettel ül le napos helyre sárgaszínű alapra. Ha tehát a cseresznyefa napos oldalán negfelelő időben hernyóenyvvel megkent sárga lapokat helyezünk ki, a cseresznyelegyek zömét kifogjuk. A kártevő nem petézik, tehát kevesebb gyümölcs lesz kukacos A legyek nagyon jól kifoghatók például a füri BioTomal által forgalmazott készlettel is (Kompletné lapače vrtivky čerešňovej).

Ha sikerül kertszomszédainkat is rávenni a cseresznyelégy megfelelő időbeni kifogására, akkor az emberre és természetre is egyaránt káros vegyi anyagok felhasználása nélkül is sikerülhet szép, egészséges, kukacmentes cseresznyét szüretelnünk.

A cseresznyelégy nálunk rendszerint június elején kezd repülni.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára