Káposztafélék nyárvégi védelme

A nyár derekán gyakran észlelhetjük a káposztaföldek közelében a fehér szárnyú lepkefajokat, éspedig a repcelepkét valamint a kis és nagy káposztalepke második generációját. A bagolylepkék rejtett életmódjuk miatt ritkán láthatók. Lárváik és kártételük azonban annál ismertebb. A fiatal hernyók hámozgatják, később megrágják a leveleket, ürülékükkel szennyezik a káposztafejeket. A fénykedvelő nappali fajok előbb a külső leveleket fogyasztják, a fénykerülő bagolylepkék pedig az összeborult levelek rejtekében vagy az éjjeli órákban táplálkoznak.

A káposztafélék nyári kártevői közül kétségkívül a káposzta bagolylepke a legjelentősebb kártevő. Minden évben veszélyezteti a termést. Nyári nemzedéke mintegy 5-8 szorosa az elsőnek, amely májustól rajzott. A második nemzedék rajzása augusztus elején kezdődött, utórajzása szeptember közepéig tart. A kártevő jelenlétére általában a vastag ürülékcsomók figyelmeztetnek. A károsítás helyén beszivárgó csapadék hatására előbb-utóbb a termés rothadásnak indul.

A káposzta bagolylepke ellen a tömeges lárvakeléskor védekezzünk, mert ilyenkor a lárvák még a külső leveleken táplálkoznak. Később az L3 és L4 fejlettségű hernyókhoz a vegyszerek már nem jutnak el, mert azok már a növény belsejébe húzódtak. Mivel a hosszú nyári rajzás alatt a lárvák kelése is elhúzódik, ezért a védekezéseket a rajzás befejezéséig, szeptemberig ismételni kell. Védekezésre nálunk a következő szerek használhatók: Decis EW 50 (0,025%) /7 nap/, Karate Zeon 5 CS (0,025%) /14/, Pyrinex 25 ME (0,5%) /28/, Vaztak 10 EC (0,03%) /10/. Az EU-ban engedélyezték a következő jó hatásfokú permetszereket is: Dimilin 48 SC (0,04%) /14/, Nomolt 15 SC (0,06%) /14/, Rimon 10 EC (0,05%) /14/, Diazol 50 EW (0,1%), Reldan 48 EC (0,15%) /7/. A káposztafélék viaszos levélzete miatt ajánlatos tapadást fokozó készítményt is alkalmazni. Ilyen például az Agrovital (0,03%) vagy a Silwet L 77 (0,1%). A vegyszerek a fent említett többi kártevőre is hatnak, mert lárváik többé-kevésbé a bagolylepkéével egy időben károsítanak.

A védekezés eredményessége a pontos időzítésen túl a permetlé kijuttatásának technológiájától is függ. A növényzet viaszos leveleinek egyenletes fedésére az 500 mikronos vagy kisebb cseppméret a legalkalmasabb. A nagyobb cseppek már összefutnak és a levélzetről leperegnek. Fontos továbbá a szórófejek helyes beállítása is, hogy ne legyenek átfedések, mert ezek helyén már nagyobb cseppek képződnek, amelyek a levelekről leperegnek.

Az utóbbi években a dohány-tripsz is károsította a káposztaféléket, a kártevő a fejesedő káposzta levelei közé húzódik és ott károsít. Szívogatása nyomán a szúrás helyén sebzárodási folyamat indul meg, a képződő kallusz fehér, majd megbarnuló, csúnya szemölcsök formájában jelentkezik. A kártétel akár 10–15 levél mélységében a fej belsejére is kiterjed, így számottevően rontja a fejes káposzta minőségét. Károsítja továbbá a vörös káposztát, bimbós kelt, dohányt, vöröshagymát, uborkát, szegfűt és számtalan gyomnövényt. A dohánytripsz 0,5 –1,5 mm nagyságú, sárgásbarna színű, élénken mozgó, soknemzedékű, apró, polifág állat. Nehéz ellene védekezni. Kártételét csökkenthetjük, ha a termesztést úgy időzítjük, hogy a fejesedés időszaka ne a tripszek migrációs időszakára, július–augusztusra essék. A toleráns fajták termesztésével is jelentősen mérsékelhető a kártétele.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó