Ismét terjed a szőlőlisztharmat

A lisztharmat tünetei jól felismerhetők és elkülöníthetők a peronoszpóra tüneteitől. Ennek ellenére a két fertőzést a termelők gyakran összetévesztik és a tőkéket félrekezelik. Ugyanis a peronoszpóra elleni szerek hatástalanok a lisztharmat ellen.

Lisztharmat vagy peronoszpóra?

Amíg a peronoszpóra a fürtön laza, pelyhes bevonatot képez és a fertőzés hatására a bogyók barnán töppednek, ráncosodnak, a lisztharmat a bogyók felületét pókhálószerüen beszövi, ám az sohasem töpped és barnul. A bogyók a sejtelhalás következtében koszos, szennyezett benyomást keltenek. A lisztharmat által fertőzött fürtöknek jellegzetes dohos gomba illatuk van. A peronoszpóránál ilyen illatanyag-képződés nincs.

Lisztharmatfertőzés az egyik legsúlyosabb tünet a fürtökön, ugyanis a bogyók felületén megtelepedő gomba – mint külső parazita – élősködésével csak a bogyók bőrszövetét pusztítja el. Az elhalt és megkeményedett bogyóhéj viszont nem követi a bogyó növekedését, fejlődését, ezért a kártétel helyén a bőrszövet felreped és a mag kilóg. A „sérves” bogyók a lisztharmatos fürtfertőzés tipikus jelei.

A kórokozó a zsendülőfélben lévő szőlőkön (ez a mostani állapot) is élősködik. A megtámadott bogyók felülete kékesszürkére változik, majd felrepednek.

Folyamatos védekezést igényel

Azonban ezzel a kártétel még nem zárul le. A bogyósérüléseken más kórokozók, elsősorban a szőlő szürkerothadását okozó Botrytis cinerea gomba képletei telepednek meg. Tehát a hatékony lisztharmat elleni védekezéssel sokat tehetünk a szürkepenészes fertőzések megelőzése érdekében.

A lisztharmat ellen különösen fontos a megelőzés. Nem elegendő akkor védekezni a betegség ellen, amikor már az első, szemmel jól látható tünetei megjelentek. A lisztharmat elleni védekezések jól illeszthetők a peronoszpóra elleni védekezéshez.

Mivel permetezzünk?

Mint ahogy az eddigi időjárás is mutatta, feltétlenül érdemes a szőlőtőkéket a lisztharmat ellen külön is védeni. A következő felszívódó permetszerek alkalmasak erre: Anvil 5 SC (0,02-0,03%) /a várakozási idő 14 napos/, Bumper 25EC (0,02%) /35 nap/, Cabrio Top (0,2%) /35/, Discus (0,02%) /35/, Falcon 460 EC (0,03%) /42/, Hattrick (0,03%) /35/, Domark (0,025%) /35/, Eclair 49 WG (0,05%) /35/, Horizon 250 EW (0,04%) /35/, IQ-Crystal (0,02%) /42/, Punch 10EW (0,03%) /35/, Rubigan 12 EC (0,02%) /28/, Systhane 12EC (0,02%) /21/, Shavit F 71,5 WP (0,2%) /35/, Topas 100EC (0,025%) /35/, Qadris (0,1%) /21/,Vectra 10 SC (0,03%) /35/. A permetezést 10–14 nap után meg kell ismételni. A kontakt szerek közül a következő készítmények használatát javasoljuk: Karathane LC (0,05%) /a várokozási idő 35 nap/, Kumulus WG (0,4-0,6%, 1%) /42/, Sulika 80 WP (0,5%) /42/, Thiovit (0,4-0,6%) /42/. A permetezést e készítmények esetében 5–7 nap eltelte után kell megismételni.

A felsorolt felszívódó hatású szerek rendszeres alkalmazás esetén a járványveszélyes időszakban is védelmet nyújtanak a szőlőlisztharmat ellen. Az Eclair, Shavit, Hatrick a peronoszpóra és a szürkerothadás ellen is hatásosak.

Egyéb kártevők és betegségek

A száraz időjárás hatására a peronoszpóra terjedése lelassult. A már kialakult fertőzések nem fokozódtak tovább. A fürtökön csak észlelési szinten találtunk tüneteket.

Végéhez közeledik a tarka szőlőmoly második nemzedékének a rajzása. Ez a nemzedék például a Komáromi járásban a vártnál kisebb egyedszámmal rajzott, ezért a védekezést már nem kell megismételni.

Károsítja a szőlőt a túl erős napsugár is. A szőlőnek e nem fertőző betegsége eltérő mértékben, de az utóbbi időszakban növekvő gyakorisággal jelentkezik. Főleg egyes csemegefajták érzékenyek rá, de a borszőlő fajtáknál is észleljük a betegség tüneteit. A túl erős nap a fürtökön napégést okoz. Olaszországi kísérletek igazolták, hogy a permetlé tapadásának fokozására használt Agrovital rendszeres használatával nagyban csökkenthető a napégetés. Ez azért van, mert az Agrovital pinolén hatóanyaga éppen a káros, napégetést okozó UV-B sugarakat nyeli magába. Tehát az Agrovital (0,03%) rendszeres használata nemcsak segíti a permetszer megmaradását, tapadását a szőlőfürtön, hanem egyben védi is a szőlőbogyókat a napégetéstől. A napégetés tüneteit egyre gyakrabban észleljük az almán és a cukorrépán is.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó