Időszerű növényvédelmi teendők

ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Az idei májusban az a különös, hogy a meleg hamarabb jött, mint általában: az áprilisi tél után, a tavaszt szinte kihagyva, egyszeriben a nyárelőt idéző szakaszba lépett a kert, szó szerint egyik napról a másikra. A kezdeti száraz, napos idő a mostani párás, fülledt, csapadékosba fordult, s ez sok kertben olyan éghajlati viszonyokat eredményezett, amilyenek általában a fólia alatti termesztésre jellemzőek. A fák a rügyfakadást követően gyorsan elvirágoztak, a burgonyát alig elültettük, már töltögetni kell sorait, a levélzöldségek (például a fejes saláta vagy a spenót) vagy az évelő zöldségfélék (például a sóska, a torma vagy a rebarbara) kivirágoznak és felmagzanak. Nagyon szépen kikelt a csemegekukorica, a bab, a tök és az uborka, és az előző évek átlagához képest remekül zöldell a fű. Ugyanez, tehát a kedvező klíma az oka annak, hogy rengeteg munka van a gyomlálással – és sajnos megjelentek az ismert kerti kártevők, a gombák és rovarok okozta betegségek.

A hagyma

A zöldhagyma legnagyobb kártevője a hagymalégy (Delia antiqua) és a hagyma-aknázólégy (Dizygomyza cepae). A hagymaaknázó a kevésbé veszélyes: mivel lárvái elfogyasztják a szárat, lényegében a gumó behúzódását siettetik csak; hagymaérlelőnek is hívják, sok helyütt megbékéltek jelenlétével. A hagymalégy lárvái ellenben befurakodnak a fejbe is, s bár ettől a hagyma még hellyel-közzel fogyasztható ugyan, tárolásra nem alkalmas, mert elrothad. Mindkét apró termetű légy a földben telel át, s a meleg, csapadékos április vége, május eleje során rajzik, sőt az ezt követő hetekben már az új nemzedék is. A nyüvek sorban pusztítják a fejeket, az elpusztított sorokból átmásznak az egészségesekbe. A védelemhez három megelőző lépés szükséges (ezekről most már lekéstünk): ahol az előző évben károsítást észleltünk, ott őszi és tavaszi talajfertőtlenítésre van szükség (Basamid), a granulátumot egyenletesen szórjuk ki, a vetőmagot és a dughagymát kéntartalmú szerben csávázzuk, a kihajtott dughagymát pedig április közepétől sűrű szövésű hálóval takarjuk. Most már csak permetezni lehet, ez afféle eső után köpönyeg: némi hagymát sikerül megvédenünk, de a hagymalégytől nem szabadulunk meg. Nálunk mellesleg nincs e legyek ellen engedélyezett rovarirtó szer – bevált azonban az olyan kén- vagy foszfáttartalmú rovarirtó, mely a cseresznyelégy, a szilvamoly vagy az alma-gyümölcsdarázs ellen ajánlott (Decis EW 50 vagy Reldan 22). Kéthetente permetezünk – a hagyma szára természetesen nem fogyasztható, akármit írjon is a szerhez csomagolt használati utasítás.

Alma, szilva

Az alma zsenge hajtásai most vagy tetvesek, vagy ami még valószínűbb, lisztharmatosak. Ráadásul most kell varasodás és almamoly ellen is permetezni. A szilvafa esetében a tetvek és a szilvadarázs ellen kell védekezni: előbbiek az idei hajtásokat teszik tönkre, utóbbi a gyümölcs férgesedését okozza (mindkettő ellen: Decis EW 50 vagy Delta EW 50). Arra kell ügyelni, hogy mely szer melyikkel társítható – gondosan olvassuk el az erről szóló tájékoztatót. Nagyon sok (főleg olajos) szer nem keverhető kén-, mész- vagy réztartalmúval, ezekkel külön-külön kell befújnunk a növényt, öt–hét napos eltéréssel. Ha megvolt a téli lemosó permetezés és utána a rezes (például Kuprikollal), akkor könnyebb a dolgunk: lisztharmat ellen felváltva használjuk a kontakt szerek egyikét (Kumulus WG vagy Thiovit Jet), mindig tapadást könnyítő szerrel (Silwet L 77) vagy szappanos esővízzel a mélyen ható felszívódók valamelyikével (Topas 100 EC vagy Domark 10 EC). Mind az almán, mind a szilván permetezés előtt lecsípjük a könnyen elérhető fertőzött hajtásvégeket. Számos almabetegség megelőzésére alkalmas hagyományos, jól bevált szer a réztartalmú gombaölő (Kuprikol 50), melyet csakis önmagában, mással nem keverve juttatunk ki, csakúgy, mint a mankoceb hatóanyagúak egész sorát (Novozir MN 80, Dithane M 45).

Szőlő

Virágzásig egy rezes permetezés elég (Kuprikol 50), száraz idő esetén rezes-kénes (Shavit F 71,5 WP). Sajnos, ezek nem keverhetők az atkák vagy a molyok elleniekkel (Apollo 50 SC, Omite 30 WP és Calypso 480 SC). A permetet nagyon apró porlasztással juttatjuk ki úgy, hogy érje a tőke minden részét: leveleket, idei hajtásokat, fürtöket, öregebb vesszőket. Mint minden esetben: szélcsendes időben permetezünk, nem tűző napon. Szorult helyzet esetén csapadékos, változékony, esőgyanús időben is permetezhetünk. Ha a szernek volt fél óra ideje, hogy megszáradjon, akkor már eléri hatását. (r)