Hogyan termeszthetünk a saját kertünkben ízletes laskagombát?

Farönkön, tuskón viszonylag kis munkaráfordítással biztosíthatjuk a család ellátását laskagombával. A folyamat azonban elég időigényes, ha már ősszel szüretelni szeretnénk a saját termesztésű gombánkból.

Milyen fafajt olthatunk be?

A tömör faanyagon való laskatermesztés során felhasználhatunk alapanyagként rönköt, vagy tuskót. Előbbi használata előnyösebb, hiszen a beoltott farönköket ott helyezhetjük el a kertünkben, ahol éppen nincsenek útban. Ezzel szemben a fatuskók helye adott, hiszen azok ott vannak a portánkon, ahol kivágtuk a fát.

A gombatermő rönkök a kert árnyékos, párás, szélvédett részén kapjanak majd helyet, ott, ahol várhatóan 3-4 évig nem lesznek útban. Ha napos helyre kerül a „házi gombászterületünk”, akkor a rönkök öntözéséről is gondoskodnunk kell majd. Az akác, a nemes tölgyfajták és a fenyőfélék kevésbé alkalmasak laskatermesztésre, és azok a csonthéjas gyümölcsfajok sem jók alapanyagnak, amelyek hajlamosak a mézgásodásra. Az almafélék és a dió fája viszont kitűnő termesztőközege a laskagombáknak, de megfelelek még erre a célra a gesztenyék, hársok, juharok, a gyertyán, a szil, a bükk vagy a fűz és a nyárfafélék is. A fűz és nyárfa puhafák lévén könnyebben szövethetők át a gombafonalakkal, de egyben rövidebb ideig is teremnek, mint a keményfán tartott laskatelepek.

A beteg, már kiszáradt, korhadó állapotban lévő fák példányai alkalmatlanok gombatermesztésre. Az egészségesen kivágott, de már kiszáradt fákat áztatás után beolthatjuk ugyan gombacsírával, de az eredmény kétséges lesz. A frissen kivágott fa sem alkalmas egyből gombatermesztésre, hiszen ennek még túl nagy a nedvességtartalma, és „túlzottan egészséges”. A laskafélék a természetben is a már legyengülűben lévő példányokon képesek megtelepedni. A fa kivágását követen a beoltásig várjunk 5-7 hetet, ezalatt a nedvességtartalma az optimális mértékre csökken. A gombák tehát eléggé „ínyencek” a faanyagok terén, sok kívánalmuknak kell megfelelni ahhoz, hogy megfelelően teremjenek. Ha kerti gombatermesztésbe szeretnénk fogni, akkor a februárban kivágott fát április-májusban kell rönkre aprítani és beoltani. Az átszövetés 3-5 hónapig tart, tehát az első termés ősszel várható.

A rönkök beoltása

A rönkök ideális átmérője 30-40 centiméter, magassága ugyanennyi. Az átszövetést pincében, vagy veremben is elvégezhetjük, egymásra rakva a rönköket, közéjük gombacsírát rétegezve, de akkor az átszövetést követen még egyszer mozgatnunk kell ezeket, amikor végleges helyükre kerülnek. Ezért célszerűbb már az oltást is egyből a leendő termőhelyen elvégezni.

Egy liternyi gombacsíra 50 kilogramm faanyag beoltására lesz elegendő. A rönknek akkora gödröt ássunk a földbe, hogy csak negyed része álljon ki a talajszinthez viszonyítva. A gödör aljára fél centiméternyi vastagságban szórjunk gombacsírát, erre helyezzük rá a rönköt, majd a tetejére ugyanennyi csíra kerüljön. Ezt fedjük le fóliával, majd kupacoljuk fel földdel. A földtöltés és a fólia garantálja, hogy az átszövetés hónapjai alatt nem szárad ki a rönk. A gomba behatolását a faanyagba úgy is segíthetjük, ha előzőleg vastag fúróval lyukakat fúrunk a rönk vágási felületeinél, és ezeket teletömjük csírával.

A tuskó beoltása ugyanígy történik, leszámítva, hogy alá nem tudunk csírát tenni, hiszen gyökereivel még erősen kapaszkodik a talajba. Egyes fafajok tuskói vízhajtásokat képeznek, megpróbálnak újra éledni. Ezeket a hajtásokat távolítsuk el, különben a gomba nem lesz képes megtámadni, átszőni a tuskót. A gombacsíra vásárlásánál figyeljünk a fajtákra. A kései típusok minden évben csak késő ősszel teremnek, évente 2-3 terméshullámban. A nyári fajták már tavasszal teremnek, és nyáron nagyobb esőzéseket és lehűlést követeőn szintén szüretelhetünk róluk.

Amikor megkezdődhet a szüret

Tavaszi oltás esetén, augusztus végén, (őszi esetén, tavasszal) szedjük le a földet a rönkökről, és távolítsuk el a fóliát. A rönkökön és belsejükben kellemes illatú micélium-szövedéknek kell képződnie ekkorra. Ha nem helyben oltottuk a rönköket, hanem veremben, pincében összerakva, akkor ilyenkor áshatjuk le a földbe őket a kiválasztott termőhelyükön. A legtöbb gombát a második év őszén szüretelhetjük, a termésmennyiség pedig a rönkök tömegének a 15-25 százaléka lesz, a teljes termesztés ideje alatt. Ha a termőre fordulás várható időszakában száraz lenne az időjárás, akkor öntözzük meg a rönköket.

A terület gyomosodása optimálisan párás mikroklímát teremt a laskáknak, ám a gombaszúnyogoknak is kedvező élőhelyéül szolgálnak a gyomok, tehát a párás környezetet inkább mesterséges árnyékolással oldjuk meg, mint a gyomok segítségével. A rönkök közé szórhatunk szalmát, levágott és megszárított fűkaszálékot, vagy be is füvesíthetjük a területet. Ez azért is előnyös, mert a termések mindig esős időben jelennek majd meg, és az esőcseppek ilyen talajborítás mellett nem tudják a gomba lemezei közé felcsapni a sarat.

A laskákat akkor szedhetjük, ha a kalapjuk már kiterült, ám a peremei még befelé, a lemezei felé pöndörödnek. Amikor a széle is kiegyenesedett már, esetleg tölcséresedni kezdett a gomba, akkor már elöregedett a laskacsokor.