Márciusban a nappalok egyre hosszabbak és melegebbek, a növények tenyészideje megkezdődik, rengeteg a teendőnk. Böjtmás havának vagy kikelet havának is nevezik a legkorábbi tavaszi hónapot, amelyben napról-napra változik minden, a természet új életre kel.
Hívogat a kert
Talajművelés
Kora tavasszal jön el az ideje a homokos talaj felásásának, vagy ha az őszi ásás elmaradt, a kötöttebb talaj megművelésének. Az ősszel felásott agyagos talajokon elégséges a műtrágya bekapálása is.
Ha az időjárás kedvező, és a hőmérséklet is megfelel, megkezdhetjük a magvetést és a kiültetést. Az időjárás az évnek ebben a szakában eléggé szeszélyes, vannak meleg, napsütéses napok, de meglehetősen hidegek is. A zöldségágyásokat viszont mindenképp előkészíthetjük a vetésre, és a komposztot is szétoszthatjuk a kertben – ezt a minden növénynek erőt adó tápanyagot terítsük szét az összes ágyáson 2–3 cm vastagon, s jusson a fák és bokrok, a rózsák alá és a virágágyásokra is. Elég csak könnyedén bedolgoznunk gereblyével.
Vetési útmutató
A szabadban vethető a lóbab, a spenót, a zöldborsó, a hónapos retek, a hagyma, a tépősaláta, a sárgarépa és a petrezselyem. A sárgarépasorok közé ültessünk hagymaféléket, a sárgarépa ugyanis a hagymalegyet, a hagyma pedig a sárgarépalegyet tartja távol.
Kapor: márciustól augusztus közepéig vethető 25–30 cm-es sortávolságra, 1,5–3 cm mélyen. Társítható paradicsommal, uborkával, tök- és káposztafélékkel, céklával és hagymával. Ne ültessük sárgarépa mellé.
Zöldborsó: szakaszos vetése vagy a különböző tenyészidejű fajták kombinálása a későbbiekben folyamatosan friss borsót biztosít konyhánk számára. A magokat 5–6 cm mély vetőárokba ültessük, de ne kerüljenek frissen trágyázott talajba.
Hagymafélék: március közepéig célszerű elültetni a dughagymát és a fokhagyma gerezdjeit is. A nagyobb méretű dughagymákat zöldhagymanevelés céljából duggassuk 2–3 cm mélyre, de vethetjük szabad földbe már a hagymamagot és a póréhagymát is. A szabad földbe vetett snidling csak a második évtől szedhető. A komposzttal dúsított talajon a sorokat egymástól 30 cm távolságba tegyük.
Spárga: magjának csírázási ideje hosszú, már kora tavasszal vethetjük meleg fekvésű helyre, laza szerkezetű, leginkább homokos talajba. A vetés mélysége kötöttebb talajon 2–3 cm, laza szerkezetűn 4–5 cm. A zöld spárga sorai 120, a halványítotté 150 cm távol legyenek egymástól.
Csicseriborsó: bagolyborsónak is hívják. Termése nagyjából 3 cm hosszú, csüngő, felfújt hüvely, mely 1–3 gömbölyű, ráncos, kis csőrben végződő magot tartalmaz. Színe a bézs, a barna és a fekete között változhat. Csírázóképessége 85–95 %-os, két-három évig használható, vetési ideje április. Magja nem pereg, nem zsizsikesedik. Étkezésre fehér virágú, sárga magvú változatai használatosak. Egyik legelfogadottabb hüvelyes a biopiacon, diabetikus és gyógyhatása figyelemre méltó.
Fucsek Margit kertészmérnök
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.