Évzáró előzetes

ÚJ SZÓ-HÍR

Részlet Lénárd Sándor (1910–1972) Egy nap a láthatatlan házban című könyvéből. A német, latin, magyar, olasz és angol nyelven publikáló magyar orvos különösen sok területen alkotott maradandót, s több területen tűnt ki meghökkentően nagy tehetségével.

A mind a nyugati, mind a keleti filozófiában, nemkülönben az ókortudományban otthonosan mozgó szerző maga beszéli el legélvezetesebben életét a Völgy a világ végén című kultikus filozófiai regényesszéjében. Itt írja le, hogy sikeres írói pályáját a Micimackó általa latinra fordított kéziratának köszönheti: ebből vette későbbi dél-amerikai telkét. Dél-Brazíliában gyermekorvos és tanár lesz, portugál nyelvű képes egészségügyi folyóiratot alapít, verseket ír, kortárs magyar irodalmat fordít németre. Megnyeri a tévé kvízversenyét, melyen az általa csodált Johann Sebastian Bach életére és műveire vonatkozó kérdések mindegyikére úgy felel meg, hogy Brazíliában széles néprétegek szeretik meg Bachot. Napjai nagy részét a maga építette házában a maga ültette fák között kertészkedéssel és szellemi munkával tölti: délelőtt kertészkedik, délután ír, fordít, zongorázik, betegeket gyógyít, fáradhatatlanul levelez (többek közt Robert Gravesszel).

Ezeket a nem mindennapi mindennapjait írja meg Egy nap a láthatatlan házban című könyve két fejezetében (Reggeltől délig; Délután), mely a kertészet és a bölcselet ötvözete. (További bestsellere A római konyha című rendhagyó, művelődéstörténeti szakácskönyve.)