Egészségvédő hatással bíró kiváló zöldség

A vegyszermentes vegyes kultúrás termesztésnek szinte jelképe a vöröshagyma és a sárgarépa szomszédsága. Kölcsönösen riasztják egymás kártevőit, gyógyítják, elhárítják a megbetegedéseket. A vegyszer nélkül termelt vöröshagyma duplán értékes, mert nem tartalmaz szermaradványokat.

A vöröshagyma kimagasló értékét nemcsak beltartalmi értékei adják, hanem fűszerező tulajdonságai, jellegzetes csípős íze, illata és a benne levő kéntartalmú alliszulfid, amelynek sokoldalúan felhasználható baktériumölő hatása van.

A vöröshagymának jelentős szíverősítő hatása van. A legújabb vizsgálatok szerint valódi csodaszer a szív és az erek számára. Növényi festékei, flavonoidjai révén csökkenti a vérnyomást, tágítja az ereket. Gátolja a vérlemezkék összecsapódását, és ezáltal csökkenti az infarktusveszély kialakulását. A vöröshagyma nagyban segíti a koleszterin lebomlását, a cukorbetegségben szenvedőknél csökkenti a vércukorszintet. Bizonyított e növény jelentős rákmegelőző hatása is. A legújabb állatkísérletek pedig arra utalnak, hogy a vöröshagyma fogyasztása jelentősen gátolja a csontritkulás kialakulását.

Vegyszerek felhasználása nélkül a vegyeskultúrás módszerrel a következő vöröshagyma fajtákat termesztem: Všetárka (sárgahéjú), Makói, Szapora, és Šarlotka. Kisebb mértékben lila és a fehérhéjú fajtákat is termelek. Arra törekszek, hogy minél több zöldfogyasztásra alkalmas vöröshagymám legyen, ugyanakkor megtermeljem a téli készletet is. A vegyeskultúrás rendszerben a C sorokon, sárgarépával vegyesen, dughagymáról és magvetéssel termesztem.

A friss nyári fogyasztásra szánt hagymát nagyobb méretű, ún. piklesz dughagymából termelem. A hagyma egy részét már ősszel, október 20-a körül kiültetem a megszokottnál kissé mélyebbre. A másik részét csak márciusban duggatom ki. A tavasszal duggatott piklesz hagyma is már 4-5 hét múlva zöldhagymaként fogyasztható. Ezeket a hagymákat igyekszünk a nyár folyamán elfogyasztani, mert téli tárolásra nem nagyon alkalmasak.

A kisebb dughagymákat rendszerint március végén, április elején duggatom el. A beültetett dughagymasorra nagyon ritkán kései sárgarépamagot is szoktam szórni, mert az a tapasztalatom, hogy e két növény nagyon kedvezően hat egymásra. A beérett hagymafejek már alkalmasak a téli tárolásra is.

A hagymamag egy részét késő ősszel, rendszerint november elején, másik részét koratavasszal, rendszerint március elején vetem el. Az elvetett hagymamagokra is nagyon ritkán szórok kései sárgarépamagot.

Ha azt akarom elérni, hogy a magról vetett hagyma elérje a fogyaszthatósági nagyságot, kelés után ki kell ritkítani. Úgy, hogy az egyes növények legalább 5 cm távolságra legyenek egymástól. A kiszedett palánták más helyre elültethetők, mert jól tűrik az áttelepítést.

A vegetáció folyamán gondoskodjunk a hagymaállomány gyommentességéről. Ügyeljünk arra, hogy az esetleges kapáláskor vagy a sorközök takarásánál ne sértsük meg a hagymát, mert a sérült növény annyira visszamarad, hogy fogyasztásra alkalmas egyed nem is tud belőle kifejlődni.

A téli tárolásra szánt vöröshagymát augusztus elejétől kezdjük felszedni, amikor már a hagymaszár elvékonyodik és eldől. Csak száraz, napos időben szüreteljük a vöröshagymát. A sérülések elkerülése végett ásóval, kertészlapáttal emeljük ki a földből, majd néhány napig a szabadban, napon szárítsuk. Ne késlekedjünk a hagyma felszedésével, mert sok eső esetén a hagymák ismét gyökeret eresztenek, ami nemcsak a felszedést nehezíti meg, de a terméseredményt is csökkenti.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára