Csak egészséges dísznövényt teleltessünk át

A kertünk legtovább díszítő növényei a rózsák, amelyek az első komolyabb fagyokig folyamatosan hozzák virágaikat. A kellemes őszi időjárásban, ami sok napsütést, átlag feletti hőmérsékletet, ehhez társulva magas relatív páratartalmat jelentett, bizony nemcsak a növényeink érezték jól magukat, hanem a károsítók is.

Az ősz folyamán egyre erősödött a rózsalisztharmat fertőzése, ahol nem védekeztek ellene, ott a kártétel a levelek torzulását (kanalasodását), a hajtások, virágszárak görbülését okozta, a jellegzetes piszkos fehér bevonat kíséretében, ami alapvetően rontotta növényünk díszítő értékét. A nyár második felében jelent meg, s azóta szintén terjed a rózsarozsda, ami minden zöld részt megtámad, de tüneteit általában a leveleken vesszük észre, jellegzetes sárgás-vörhenyes pöttyök formájában a levél felszínén, a fonákon gyakran egyöntetű a bevonat, amit a spórák tömege okoz. Ősszel megkezdődött a levéltetvek visszatelepülése a rózsa ágyásokba. A növények csúcsi, új hajtás részén, a virágbimbók alatt találhatjuk meg ezeket a szívogató kártevőket. November elején a rózsa telelésre való felkészítése a feladat, ami egyben növényvédelmi célokat is szolgál. A teahibrideket (vágórózsákat) ajánlatos ilyenkor visszametszeni 4-6 rügyre (20-30 cm.) Mindenképpen vágjuk le a sérült, beteg részeket, ezzel a fertőzési forrásokat eltávolítjuk. A tearózsákat téli fagyvédelem céljából érdemes felkupacolni. A parkrózsákat és futórózsákat nem metsszük ilyen drasztikusan, de ezeknél is ajánlatos a forma alakításon túl a beteg részek eltávolítása. A levágott részeket minden esetben el kell távolítani a növények közeléből, vagy el kell égetni.

Egyre többen vásárolnak trópusi, szubtrópusi eredetű dísznövényeket. Ezek nyáron különleges élményt nyújtanak, de a hazánkban szokásos téli időjárási körülményeket nem viselik el, ezért különleges kezelést igényelnek. Ilyen trópusokról származó növények és érzékeny örökzöldek pl.: az Abutilon, a Bougainvillea (murvafürt), a kamélia, a legyezőpálma, a Citrus- és Fortunella fajok, a papagájvirág, a hibiszkusz, a banán és a golgotavirág. Még a fagyok beállta előtt védett helyre kell állítani, és csak a fagyosszentek elmúltával érdemes kihelyezni őket ismét a szabadba. Alapelv, hogy az erős, egészséges növények kibírják a teleltetés nem optimális körülményeit, míg a gyenge példányok hamarabb megbetegszenek, esetleg elpusztulnak. Éppen ezért kulcskérdés, hogy bevitel előtt alaposan vizsgáljuk át növényeinket, s csak a garantáltan egészséges töveket tegyük a teleltetés helyére. Ha találunk gyanús, gyengébb, fertőzött töveket, és ragaszkodunk ezek megmentéséhez, akkor ezeket különítsük el a többitől, próbáljuk meg először rendbe hozni, s úgy vigyük a többihez. A megnyúlt, túlnőtt növényeket beteleltetés előtt csípjük vissza (akár 30-50 %-kal is), általában ezek a növények bírják a visszavágást, s ez megkönnyíti a kedvezőtlen körülmények átvészelését. Ezzel együtt eltávolíthatjuk a beteg, sérült, fertőzött részeket is.

Másik meghatározó elem a teleltetés körülményei. Alapelv, hogy biztosítsunk növényeinknek a lehető legtöbb napfényt, ugyanakkor a hőmérsékletet tartsuk a hűvös tartományban (10-15 C fok). Erre legalkalmasabb lenne a télikert. Ha nincs ilyen, megfelelő lehet egy világos szoba, ahol csökkenteni lehet a fűtést, illetve a szokásos teleltető helyek (lépcsőházak világos területei, hideg előszobák, szélfogók, stb.). A lehető legrosszabb a sötét, meleg hely, itt a növények vékony, gyenge, de hosszú hajtások nevelésével keresik a fényt, egy idő után kimerülnek, egyre rosszabb állapotba kerülnek. A telelő növényeinknek ritkán és kevés vizet adagoljunk, a tápoldatozást hagyjuk el, ezzel is elősegítve, hogy a növények a kedvezőtlen időszakot egy általunk kiváltott „nyugalmi időszakkal” vészeljék át.

A teleltetés alatt a szürkepenészes rothadás támadhatja meg növényeinket, ezt elősegíti a helytelen, gyakori, vagy bőséges öntözés. A kártevők közül a levéltetvek, atkák, pajzstetvek telepedhetnek be növényeinkkel együtt. A lakásban növényvédelmi kezelést végezni körülményes és veszélyes, ezért fontos a megelőzés, vagyis a növények ellenőrzése, a megfelelő körülmények biztosítása. Alapelv, hogy alacsony hőmérsékleten a kártevők aktivitása is lelassul, kevésbé szaporodnak. A fűtött lakásra a száraz levegő a jellemző (alacsony relatív páratartalom), ilyen körülmények között leginkább az atkák szaporodnak fel, s ellenük a védekezés igen nehéz, de jól érzik magukat a levéltetvek, pajzstetvek is. Ha valamely károsítót megtaláljuk növényeinken (a levéltetű és pajzstetű szabad szemmel látható, míg az atkát csak éles szeműek látják, de elárulja kártétele, a levelek halványulása, kanalasodása, esetleg a fényben látható finom szövedék), akkor a fertőzött növényt különítsük el és úgy kezeljük.

A viaszos pajzstetűt, ha lehet, szedjük le, töröljük le a növényről. A levéltetvek és atkák ellen vegyszeres kezelést kell végezni, esetleg az erős pajzstetű fertőzést is így lehet megfékezni. A dísznövények általában nagyon érzékenyek a vegyszerekre, gyakran az alkalmazott készítmény is károsítja a növényt. Általában kerüljük a szerves oldószert tartalmazó (EC formuláció) készítményeket, inkább alkalmazzuk a vizes oldatokat (SC formuláció). Némely növény (pl. leánder) érzékeny az olajtartalmú készítményekre is, ezért ajánlatos elsőként egy próbafújást csinálni a növény kisebb részére, s ha pár napon belül nem látunk elváltozást, akkor kezelni az egész növényt.