Bánjunk mértéktartóan a műtrágyákkal

A műtrágyák jelentősége a vegyipar fejlődésével egyre fokozódik. Házikerti viszonylatban felhasználásuk fontossága már most eléri – sőt egyes esetekben – meghaladja a szerves trágyákét. Használatuk azonban nemcsak örömet, hanem bánatot is okozhat.

Amíg ugyanis a szerves trágyákkal – bármilyen mennyiségben használjuk azokat – semmiféle káros hatást nem idézhetünk elő a talajban, addig a műtrágyákkal igen csínján kell bánni. A túltrágyázás, vagy a nem megfelelő műtrágyák alkalmazása a gyümölcsfák termésének minőségi csökkenéséhez, sőt szélsőséges esetben pusztulásukhoz is vezethet. Gyakran láttam már fiatal törpegyümölcsöst kiszáradva az ésszerűtlenül sok nitrogénműtrágya kiszórása miatt. Előfordult az is, hogy egyik kertészkollégám viszonylag kis mennyiségű pétisóval megszórta a szamócatábláját, majd megöntözte azt. A következő napon az egész szamócatábla lombozata megbarnult, megszáradt és elpusztult a túlzott tápanyag-koncentráció következtében.

Egyszóval a műtrágya is a gyógyszerekhez hasonló: ha hozzáértő kéz nyújtja, akkor orvosság, avatatlanul, szertelenül használva azonban méreg!

A műtrágyák por alakban vagy granuláltan kerülnek forgalomba. Ezek közül a legjobb, a legtartósabb hatást a granulált műtrágyákkal érhetjük el. A por alakú műtrágya gyorsan felszívódik, de hamar el is veszti hatását. Ezzel szemben a granulált műtrágyából folyamatosan táplálkozhatnak a gyümölcstermő növények.

Ügyelni kell a műtrágyák szállítására és tárolására. Bár az utóbbi időben egyre kevesebb műtrágya kerül ömlesztve a kereskedelmi forgalomba, mégsem felesleges felhívni a figyelmet arra, hogy a műtrágyák jelentős része higroszkópos (vízszívó) hatású. A megnedvesített műtrágya csomósodik, összeáll és emiatt csak összezúzás után szórható ki. A nedvesedés hatására azonban nem csak a műtrágya konzisztenciája romlik, hanem csökken a hatóanyag-tartalma is. Ezért lehetőleg vizet át nem engedő műanyag zsákokban vásároljuk a műtrágyát, még akkor is, ha ez némileg magasabb költségekkel jár.

Az utóbbi években a zsákok méreteinél is gondoltak a kertbarátokra, mert nem csak 5 és 10 kg-os, de 1 és 2 kg-os műanyag zsákokban is hoztak forgalomba műtrágyát.

A műtrágya vásárlásánál ügyeljünk a hatóanyag-tartalomra, amely a zsákokon mindig fel van tüntetve. Ma már nálunk is különböző hatóanyag-tartalmú műtrágyákat hoznak forgalomba. ĺgy például a nitrogénműtrágya 20,5, 22, 33 és 34 ezreléknyi nitrogéntartalommal kerül az üzletekbe. Nyilvánvaló, hogy a magasabb nitrogéntartalmú műtrágya drágább, de a felhasználás szempontjából ez az előnyösebb, mert vele szállítási munkát, tárolóteret és kiszórási költséget takaríthatunk meg. Ebben az esetben érvényes tehát az a mondás, hogy a drágább az olcsóbb.

A nitrogénműtrágyák közül leggyakrabban a mészammonsalétrom (MAS) hatóanyagúakat használjuk. Az egyetlen hatóanyagot tartalmazó műtrágyákon kívül gyártják az összetett, több tápelemet is tartalmazó műtrágya-készítményeket is. A lombtrágyák egyre kedveltebbé válnak a gyümölcstermelők körében, de igazi helyük a házikertben van. Ezeknek hatóanyagát a gyümölcsfák leveleiken keresztül veszik fel. Ily módon olyan tápanyagokat is a gyümölcsfák szervezetébe lehet juttatni, amelyeket a talaj közvetítésével nem tudnának felszívni, vagy amelyek egyáltalán nincsenek jelen a talajban. Számos hiánybetegség eredményesen megelőzhető és gyógyítható lombtrágyázással. A lombtrágyázás költségtakarékos eljárás, hiszen a tápanyagokat a növényvédő szerekkel együtt, azokba keverve lehet a gyümölcsfák lombozatára juttatni.

Egyes műtrágya-készítmények folyékony halmazállapotúak. Ezeket fecskendővel (injektorral) lehet a talajba juttatni.