Az öntözés befolyásolhatja a vízforrások minőségét

Vladimír Rataj, a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem professzora egy korábbi, az udvardi mezőnapokon tartott előadásán hangsúlyozta, hogy a szántóföldi növények vegetatív és generatív fejlődésében, termésképződésében kulcsszerepet tölt be a megfelelő, hatékony vízellátás.

„Ha tudatosítjuk, milyen a jelenlegi helyzet körülöttünk, nevezzük globális felmelegedésnek, vagy minősítsük más pejoratív kifejezéssel, a helyzet egyértelműen az, amire a klimatológusok figyelmeztetnek, hogy már Szlovákiában is észleljük a globális felmelegedést” – mondta Rataj. Egy köbméter talaj akár 500–800 kilogramm vizet is meg tud tartani magában, de mindez függ attól is, hogy milyen talajfajtáról van szó, mert csak bizonyos fajtában képesek a növények ezt a rendelkezésükre álló vizet felhasználni. Ma már számos olyan műszaki berendezés áll a szakemberek rendelkezésére, melyekkel mérhető a talaj nedvességtartalma.

Szárazság miatt nagy kockázatnak vannak kitéve azok a területek, amelyeket nem tudják öntözni a gazdák. Ráadásul nem kis invesztíciót igényel az öntözőberendezések vásárlása. Plauter Lászlótól, az érsekújvári járásbeli Kamocsa szövetkezeti elnökétől megtudtuk, legalább tíz-tizenöt éve nem vásároltak új öntözőberendezéseket, legfeljebb a régiek karbantartására jut pénz. „Félig-meddig szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel Kamocsa közelében található egy vízgyűjtő kanális, amely a Vág folyóval van összekötve. Onnan nyerjük az öntözővizet. Ehhez természetesen megvannak a szükséges engedélyeink, és a vízmintából vett eredmények is azt mutatják, hogy jó minőségű az öntözővizünk. Ha két-három hónapos aszály fenyegeti a termőföldjeinket, mintegy százhektárnyi területet tudunk öntözni folyamatosan két héten át. Majdnem minden évben előfordul, hogy ilyen módon kell pótolni a hiányzó csapadékmennyiséget. Arra azonban ez is kevés, hogy a búzát megmentsük. Az idei márciusi és áprilisi szárazság miatt megritkultak a búza oldalhajtásai, azok csaknem ötven százaléka tönkrement. Hálát adtunk a májusi esőért, mert most jön a kalászolás, amikor majd kiderül, hogy milyen a valós helyzet. Úgy 5–10 mázsa kárra saccolok az oldalhajtások elszáradása miatt. A kukoricánál sem jobb a helyzet, mivel már kikelt, de az a baj, hogy a sok műtrágya bennemaradt a talajban, mivel nem volt elegendő csapadék, ami feloldaná. Szerencsére most indul a vegetáció, még reménykedhetünk a májusi eső hatékonyságában” – mondta Plauter László.

Nagy az öntözőberendezések iránti kereslet

A kamocsai szövetkezet elnöke nem titkolta, hogy szerencsésebb helyzetben vannak azok a gazdák, akiknek a termőföldjeik valamelyik vízgyűjtő kanális, vagy folyó közelében találhatók.

Azok számára, akiknek a területeik távol esnek az ilyen vízgyűjtőktől, nem marad más, mint megfelelő műszaki berendezések után nézni. „Az elmúlt évek száraz időjárásának a hatására növekedett az öntözőberendezések iránti érdeklődés. A gazdálkodók tudatosították, hogy öntözés nélkül nem lehet elérni magas, állandó hozamokat. A megfelelő időben hiányzó vízmennyiséget ugyanis a későbbi bőséges csapadék sem pótolja” – tájékoztatott  Balla József, az Agro-Technology Kft. statutáris képviselője, a Bauer öntözőberendezések szlovákiai forgalmazója. Balla József elmondta továbbá, hogy az új öntözőberendezések vásárlásába és a szivattyúállomások korszerűsítésébe a gazdák többnyire csak állami támogatás segítségével tudnak befektetni.

„Tavaly nyáron írtak ki ilyen jellegű európai uniós pályázatot, ami iránt nagy érdeklődést tapasztaltunk. Sajnos a pályázatok kiértékelése csak most őszre várható. Fontos lenne a jövőben is az ilyen öntözést támogató pályázatok kiírása, a túlságosan bonyolult kérelmek leegyszerűsítése és gyors elbírálása” – hangsúlyozta Balla József.

Öntözőrendszerek és uniós elképzelések

A legkorszerűbb öntözőrendszerek közé tartoznak ma már a lineárisan mozgó rendszerek, amelyek önállóan is működtethetőek. A víz rugalmas tömlőn keresztül, vagy egy oldalsó öntözésre szolgáló csatornából ered. Ezek a gépek képesek alkalmazkodni a terület tagoltságához.

A körforgó öntözőberendezések egy vagy több alvázból állnak, melyek egy földbe rögzített pont körül forognak. Használatuk egyszerű, és jó árban kaphatók. A speciális öntözőberendezések egyike az összezárható alvázzal rendelkező berendezés, ami ideális megoldást kínál a terület közepén felbukkanó akadályok kikerülésére. A toronytól lefelé hajló, forgó tengellyel ellátott szekciók továbbra is öntöznek, míg a torony irányába felfelé hajló szekciók a szórófejek kikapcsolásával leállnak. Ennél is színvonalasabbak az öntöződobok és -szivattyúk.

Az Európai Bizottság szerint az elmúlt 30 évben drasztikusan megnőtt a szárazságok gyakorisága, intenzitása, környezeti és gazdasági hatása. Az Európai Parlament sajtóközleménye szerint a vízforrások egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, ami vízhiányhoz és a vízminőség romlásához vezet. Az éghajlatváltozás, a kiszámíthatatlan időjárás és a szárazság veszélyeztetik a települések és a mezőgazdaság megfelelő vízellátását. A kezelt szennyvíz mezőgazdaságban történő felhasználásával csökkentenék a vízfogyasztást. 2017-ben a szlovák gazdák aszály okozta veszteségét a kormány mintegy 52 millió euróban határozta meg. Elsősorban a magnak való kukoricát termesztők, továbbá a búza-, a repce-, az árpa-, a burgonya- és napraforgó-termesztők szenvedték meg a hosszantartó szárazságot. Szlovákiai viszonylatban 1961 és 2005 között állami támogatással mintegy 484 öntözőállomás épült, ám később ez a támogatási forrás is elapadt. A legtöbb öntözőrendszer jócskán elöregedett azóta, a szakemberek szerint az elmúlt három évtizedben 320 ezerről 60 ezer hektárra csökkent a rendszeresen öntözött területek aránya. A meglévő öntözőberendezések rozsdásak, és sok helyen megrongálják, vagy ellopják a még épségben lévő darabokat is.

Száz Ildikó