A Kárpátoknak és előhegyeinek sokféle őshonos gyümölcsfája, cserjéje van. Ezek közé tartozik a málna is.
A 20. század közepéig az emberek az erdőkből, erdőszélekről sok jóízű, nagyon illatos málnát gyűjtöttek be. Az életmód változásával azonban egyre több kertben kezdtek málnát termelni.
A Kárpátoknak és előhegyeinek sokféle őshonos gyümölcsfája, cserjéje van. Ezek közé tartozik a málna is.
A 20. század közepéig az emberek az erdőkből, erdőszélekről sok jóízű, nagyon illatos málnát gyűjtöttek be. Az életmód változásával azonban egyre több kertben kezdtek málnát termelni. A termelői kedv fokozódásához az is nagyban hozzájárult, hogy az akkoriban hozzánk került málnafajták nagyobb szeműek voltak, mint az erdőben termők.
Eleinte a málnafajtáknak két nagycsoportja volt ismert: az egyszer termők és a kétszer termők. A 20. század vége felé azonban megjelent egy harmadik málnacsoport is, ez pedig a sarjon termő málna volt.
Míg az első két málnafajta veszszői két évig élnek, a sarjon termő málna az elsőéves vesszőkön terem. Ezért a töveket ősszel tarra vágjuk. Az új vesszők tavasszal jelennek meg és július végétől egészen a fagyokig ontják a finom piros, illatos termést.
A termés megszűnése után a sarjon termő málnaültetvényünket újra tarra vágjuk. Ennek köszönhetően a töveken kisarjadó hajtások a következő évben újra bőven teremnek.
A sarjon termő málna termesztésének legnagyobb jelentősége, hogy gyakorlatilag mentes a veszszőbetegségektől, vegyszeres beavatkozást nem igényel.
A termesztés során a tápanyag-utánpótlást ajánlatos ősszel biokomposzttal végezni. Érdemes a talajfelszín takarásáról is gondoskodni. Megfigyelések igazolták, hogy ajánlatos a málnatövek közelébe néhány tő körömvirágot is ültetni.
A sarjon termő málnával az egyszer termő fajtákat nem válthatjuk fel, mert a gyümölcs nem „gurulós”, hanem lágyabb összetételű.
A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.