A repce gyomirtása mikrokapszulás technológiával

A gyomok gátolják a repce kelését, növekedését, jelentős tápanyag mennyiséget vesznek el a talajból és számtalan betegségnek, kártevőnek és vírushordozónak adnak otthont. A repce problémamentes átteleléséhez nagyon fontos, hogy tiszta, gyom nélküli állapotban várja a telet. Hogy ezt biztosítsuk, viszonylag rövid idő (augusztus vége – szeptember) áll rendelkezésünkre. Tavasszal is lehet gyomtalanítani, de kimondottan csak tavaszra hagyni egy ilyen kulcsfontosságú problémát nem ajánlatos, hiszen nem tudhatjuk, milyen időjárási viszontagságok várnak majd ránk, tudunk-e majd időben herbicidet használni a már úgyis megerősödött gyomok ellen.

Kulcsfontosságú tehát az őszi gyomirtás. Ez 2 módon történhet meg, preemergens vagy posztemergens kijuttatással. Preemergens gyomirtó szerekkel a vetés utáni, a repce kelés előtti terminusban, max. 3 napig a vetés után az elvetett talajra permetezve védekezünk. Ezt clomazone, metazachlor, napropamide, pethoxamid, dimetachlor és s-matolachlor hatóanyagú készítményekkel érjük el. A preemergens gyomirtók előnye az, hogy a repce korai növekedési stádiumjától védi az állományt a kelő gyomok ellen és stabil biztonságot jelent. Hátrányuk az, hogy a rendes hatásukra megfelelő talajnedvesség szükséges. Viszont erre is van már megoldás, a talajon keresztül ható modern herbicidek innovatív mikrokapszulás technológiával már ezt is megoldották – kivárják a kívánt talajnedvességet (esőt), és akkor fejtik csak ki a hatásukat. Ilyenek például a SYNC TEC és DAM TEC technológiával előkészített új generációs clomazone hatóanyagot tartalmazó herbicidek. A használatuk, ill. hatásuk időzített, gazdaságos, effektív. Minél nagyobb a talajnedvesség, annál intenzívebb a magról kelő gyomok nyomása is, viszont annál több gyomirtó hatóanyagot szabadít fel a mikrokapszula a talajba. Az említett technológiák emellett jelentős mértékben csökkentik a gyomirtók okozta „kifehéredést” a kikelt repcére.

A posztemergens gyomirtás a kikelt repce és kikelt gyomok esetében történik. Ennek előnye, hogy célzott gyomokra juttatjuk ki a szert, és nem játszik annyira fontos szerepet a talajnedvesség. Hátránya viszont az, hogy csak a gyom bizonyos növekedési stádiumáig hatnak a posztemergens szerek és levélen keresztül nem olyan széles a hatáskörük, mint a preemergens gyomirtóknál. Az időjárás nem mindig engedi meg az időbeni posztemergens beavatkozást.

A posztemergens repce gyomirtóknál is van 2 csoport. A korai posztemergens szereket (e-POST) állománykezelés esetén, a kultúrnövény kelése után, 4 leveles fejlettségéig kell kijuttatni (augusztus vége-szeptember közepe). A magról kelő kétszikű gyomnövények 2 szikleveles korban a legérzékenyebbek. Az e-POST herbicideknek többnyire 2 hatóanyagú összetétele van (pld. pethoxamid és picloram), az egyik levélen keresztül hatol be a kikelt gyomnövénybe, míg a másik reziduális hatásával a talajban gátolja a magról kelő gyomok csírázását, kelését. A kimondottan posztemergens gyomírtó szerek (POST) használata az őszi káposztarepcében tavaszra tolódik.

Bővebb infó: 0903 730 489
[email protected]

www.fnagro.sk

Závodsky László, FMC Agro Slovensko