A precíziós gazdálkodás jelenti az agrárium jövőjét

A Széchenyi István Egyetem óvári Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudományi Karának dékánja, dr. Szalka Éva hangsúlyozta intézményük győri műszaki tudományi karaival, szervezeti egységeivel meglévő szoros kapcsolat fontosságát. „Magyarországon az agrár-felsőoktatási intézmények között jó az együttműködés, amiben a mi karunk a műszaki területek erősítésével és az ebből fakadó komplexitással tud részt venni, segítséget nyújtani. Erre másutt is van példa, nem is kell messze menni, a világ legjobbjai közé tartozó Müncheni Műszaki Egyetem agrárkara a mintegy harminc kilométerre lévő, Mosonmagyaróvárnál nem sokkal nagyobb Freisingben található” – mondta.

Erre példa az a jövőre záruló, a Tématerületi Kiválósági Program keretében megvalósuló hároméves projekt is, amelynek során precíziós növénytermesztési kutatásokat folytatnak. Ennek részeként a magyarra általában „a dolgok interneteként” fordított ultramodern, a világhálóra kapcsolódni képes IoT-eszközöket szereztek be a spanyol Libelium cégtől, amely honlapján a sikertörténetek között adott hírt az óvári elképzelések különlegességéről.

„Ezeket a műszereket a táblákon belül eltérő tulajdonságú helyekre, sőt a szántóföld melletti erdősávba helyeztük ki. Száznál is több paramétert mérünk a talajról, a növényről, a közvetlen környezetről, a mikroklímáról, az időjárásról negyedóránkénti gyakorisággal” – magyarázta dr. Kovács Attila, a Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék vezetője. „A következő lépés az adatok továbbítása és tárolása. A projektben többféle megoldás megbízhatóságát, energiaigényét, tulajdonságait vizsgáljuk, így például a wifit, a GSM-et, az Antenna Hungária Zrt.-vel együttműködve a LoRaWan-adatátvitelt, és a közeljövőben a Széchenyi István Egyetemen létrehozott Digitális Fejlesztési Központtal közösen az 5G-t is tesztelni fogjuk. Az így kialakuló adatbázisainkból mesterséges intelligencia alapú adatelemzésben, hozam-előrejelzésben a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel, míg a robotizációs kutatásokban a Járműipari Kutatóközponttal és egyetemünk Automatizálási Tanszékével dolgozunk együtt” – tette hozzá.

A precíziós jelző egyre többször hangzik el az agráriummal kapcsolatban. A tanszékvezető szerint ez jelenti a stratégiai fontosságú ágazat fejlődésének irányát, mert a hozamok emelésével, a növényvédőszer- és a műtrágyafelhasználás környezetvédelmi szempontból is fontos csökkentésével javítja a termelékenységet, és növeli a gazdálkodók bevételeit.

„A precíziós gazdálkodás tulajdonképpen helyspecifikus gazdálkodást jelent. A lényeg az, hogy nem egységesen kezelünk egy-egy táblát, hanem kisebb, úgynevezett kezelési zónákra osztjuk, hiszen maga a terület sem egységes, számos tényezőben lehet eltérés a talajszerkezettől a mikroklímáig egészen közeli részek között is. Az egyetem tangazdaságának egyik huszonhét hektáros szántóföldi tábláján például háromféle talajtípus – vályog, iszapos vályog és homokos vályog – található meg, és mindegyik máshogy befolyásolja többek között a vízmegtartó képességet, a gyökerek növekedését. A legfontosabb precíziós technológia a kombájnra szerelt, GPS-alapú helyspecifikus hozammérés, de drón- és műholdfelvételek is használhatók egyebek mellett a tápanyag-ellátottság, a gyomosodás megfigyeléséhez, vagy például annak ellenőrzéséhez, hogy mindenhova jutott-e víz öntözéskor. Ha ezekkel tisztában vagyunk, akkor a különbségeket ki tudjuk egyenlíteni. Például van, ahova több, máshova kevesebb műtrágya, gyomirtó vagy növényvédő szer szükséges, vagy ahol jobb tápanyag-ellátottságú a talaj, oda sűrűbben lehet vetni” – fejtette ki a kutató.

Dr. Kovács Attila hozzáfűzte: a precíziós gazdálkodás lelke a mérési adat – minél több van belőle és minél sűrűbben mintázott, annál jobb, pontosabb döntések hozhatók. Ez szükséges ahhoz, hogy az ágazat automatizálódhasson, robotizálódhasson. Ehhez használják ki ebben a projektben is az egyetem műszaki-informatikai területeken meglévő erősségeit. Az eredményeknek köszönhetően szolgáltatásokat terveznek nyújtani, így például precíziós gazdálkodási referencia-központot hoznának létre, ahol bemutatnák a különböző műszereket és szaktanácsadást biztosítanának az érdeklődőknek.

Hancz Gábor