A komposzt házilag is elkészíthető

A kertekben, a háztájiban a nyári hónapokban sok szerves hulladék képződik: lekaszált fű, kiszedett gyomok, borsó-, bab- és burgonyaszár, konyhai hulladék stb. Ezekből rövid idő alatt lehet nagy humusztartalmú, értékes trágyát érlelni.

A komposztkazal helyét a kert egyik félreeső sarkában félárnyékos helyen jelöljük ki. Nincs szükség arra, hogy gödröt ássunk a komposzt érlelésére, és nem kell hozzá betonaljzatot se készíteni, hiszen kívánatos, hogy a szerves anyagok a talajjal közvetlenül érintkezzenek, a giliszták befúrják magukat a komposzt nyersanyagába. Az viszont igen előnyös, ha deszkából vagy téglából komposzttartót készítünk, mert ez megakadályozza a hulladékok szétszóródását.

Meggyorsítja a szerves anyagok elkorhadását, ha összerakásuk előtt felaprítjuk azokat. A szerves anyagokat rétegesen rakjuk össze. Egy-egy 20 cm-es rétegre szórjunk kevés nitrogénműtrágyát vagy csontlisztet, esetleg egyéb komposztaktivátort. Savanyú talajokon ajánlatos a szerves anyagokhoz mészport is keverni. Ahol a háztájiban baromfit vagy sertést tartanak, ott az állatok trágyáját is felhasználhatjuk a komposzt trágyatartalmának dúsítására. Száraz időjárás esetén a kazlat időnként meg kell öntözni.

Az összerakott komposztot másfél-két hónapi érlelés után megkeverjük, hogy a nehezebben korhadó részek is levegőhöz jussanak. A felaprított szerves anyagok a nyári időszakban két-három hónap alatt érnek komposzttá, a darabos szerves anyagok elkorhadásához egy év szükséges.

Ezen idő eltelte után a szerves anyagokból barna színű, szagtalan, könnyen lapátolható anyag képződik. A komposzt minőségét finomíthatjuk azzal, hogy kirostáljuk belőle az el nem korhadt maradványokat.

Az érett komposztot az őszi ásás előtt szórjuk ki és munkáljuk be a talajba. Átlagos minőségű és beltartalmú komposztból négyzetméterenként 4-5 kg-ot használjunk fel.

A komposztálással nemcsak a kert talaját javítjuk, hanem a környezetet is kíméljük. Elég nehéz elrontani, különösen, ha követjük az alábbi szabályokat.

– A komposztálandó anyagokat ne földbe ásott gödörbe gyűjtsük, hiszen akkor nem szellőzik kellően. Levegő nélkül a komposztból rothadó szemétdomb lesz.

– A természetes talajon álló, épített, felül nyitott komposztáló a megfelelő. Alulról bejutnak a földlakó élőlények (pl. giliszták), oldalról átjárja a levegő, felül pedig könnyedén utántölthetjük.

– Ha a komposztálót műanyag hordóból alakítjuk ki, oldalába vágjunk nagy szellőzőnyílásokat, nehogy a hulladék rothadásnak induljon.

– A komposztálandó anyagokat érdemes rétegesen elrendezni. A metszésből származó nagyobb gallyakat rakjuk legalulra, erre rakjuk az egyre finomabb fűnyesedéket. Tömöríteni nem szabad. A magvaikkal később kárt okozó gyomnövényeket célszerű a halomban középre besorolni, mert ott magasabb a hőmérséklet és tökéletesebb a korhadás.

– A rovarokat és egyéb nemkívánatos állatokat csalogató anyagokat a komposztálás után nyomban fedjük be földdel. Ha erre nincs mód, inkább mondjunk le a hasznosításukról.

– A korhadás elősegítésére néha adhatunk a komposzthoz egy lapát kerti földet, kőport, vagy már korábban érett komposztot, amely gyorsíthatja az érési folyamatot.

– A komposztnak és a benne élő parányi lényeknek nedvességre van szükségük. Célszerű ezért a halomnak árnyékos helyet választani, és ha nyáron mégis kiszáradna a komposzt, akkor egy kanna vízzel újra átnedvesíteni.

– A túlzottan nedves komposzt sem ideális, ugyanis a hézagokat kitöltő víz gátolja a szellőzést, így rothadási folyamat indulhat be a halom belsejében. Az állandóan nedves környezetet a giliszták sem kedvelik.

– A feltöltött komposzthalmot fedjük be az ősszel összegereblyézett avarral vagy szikkadt fűnyesedékkel. A jól szigetelő növénytakaró elősegíti a komposzt bemelegedését, megakadályozza a kiszáradását és csökkenti a heves záporok alkalmával tapasztalható tápanyag-kimosódást.

Mi alkalmas komposztálásra?

Komposztálható anyagok: fűnyesedék, lomb és avar, metszési nyesedék, fák és bokrok aprított ágai, háziállatok trágyája, gyümölcsök és zöldségek héja, kávézacc, tea filter, összetört tojáshéj, elvirágzott vagy elpusztult szobanövények, kisebb mennyiségű fűrészpor vagy faforgács, egyéb kerti kudarcaink maradványa.

Nem komposztálható anyagok: papír (gyűjtsük inkább külön), üveg, fém, műanyag, porszívó porzsákja, olajok, festékek, építkezési törmelék, pelenka, beteg, vagy kártevőktől hemzsegő növényrészek.