Agro

A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra

Pozsony | A KWS vetőmag-forgalmazó vállalat november 22-én Gyűgyön megtartott szakmai szemináriumán nemcsak a kukoricaportfólióját mutatta be, hanem a meghívott előadóknak köszönhetően sok érdekes témát is vázolt, mint például a klímaváltozás, illetve annak hatása a mezőgazdaságra.
Czigler Mónika

2019. január 28. 11:48

Ing. Ivan Dzubák, a KWS Semena Kft. ügyvezető igazgatója üdvözölte a jelenlévőket. Ezt követően Doc. Ing. Katarína Olšovská, PhD., a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem tanára a klímaváltozásról, illetve annak mezőgazdaságra tett hatásáról beszélt. Többek közt azt a kérdést is boncolgatta, hogy milyen hatása van a mezőgazdasági terményekre a túl nagy mennyiségű csapadéknak, vagy épp ellenkezőleg, a túl nagy szárazságnak. Vázolta a lehetséges alternatívákat is, amelyek elé a változó időjárás állítja a gazdákat. Mint elmondta, a klímaváltozás ma már bizonyított tény, azt nem tudjuk megoldani, csak alkalmazkodhatunk hozzá, illetve csökkenthetjük hatásait. A klímaváltozás az üvegházhatás eredménye, ami kétségkívül az emberi tevékenység következménye. Mértéke attól is függ, mennyire emelkedik a CO2 koncentrációja a levegőben. Szlovákiában a 20. század folyamán reálisan 1,1°C-ot növekedett a hőmérséklet, a csapadékmennyiség 5,6%-kal csökkent, délen egészen 10%-kal. A levegő nedvessége átlagosan 5%-kal csökkent.

A hőmérséklet emelkedése magával hozhatja a melegkedvelő betegségek és kártevők, valamint néhány gyomnövény elterjedését, ami majd megköveteli a vegyszerek hatóanyagainak változtatását. A szakember szerint nagyon sok múlik majd az öntözésen, illetve azon, hogy mit ültetünk, hogyan műveljük a földet. Fontos elgondolkodni azon, hogy melyek azok a növények, amelyek szárazságtűrők. A változó időjárási körülményekhez a vetőmag-nemesítő cégek is igazodnak, hiszen manapság pl. a kukorica nemesítésénél is odafigyelnek arra, hogy az képes legyen még 33°C-nál is stabil fotoszintézisre (az eddigi 30°C helyett). A klímaváltozás során nemcsak a nappali, hanem sokkal inkább az éjszakai magas hőmérsékletek okoznak majd gondot. Növekszik a CO2-koncentráció a levegőben, változik a csapadékeloszlás. Tehát nem attól kell félni, hogy nem lesz elég csapadék, hanem inkább attól, hogy annak eloszlása nem lesz egyenletes.

Mit tehet a klímaváltozás mérséklése érdekében a mezőgazdász?

Olyan terményeket választhat, amelyek jól lekötik a CO2-t a fotoszintézis során. A kukoricafajták közt válogatva majd érdemes megnézni, melyiknek nagy a zöldtömege, hogy az jól lekösse a CO2-t. Nagy jelentősége van ugyanis a vízgazdálkodásnak az egész vegetációs időszak alatt, és ha ideális levélfelülettel rendelkezik a növény, jobb a vízgazdálkodása is.

Vannak azonban pozitívumai is a klímaváltozásnak. Mivel lesz elég CO2, javul a fotoszintézis, így javulhatnak a hozamok. A másik pozitívum, hogy a növény jobban spórol majd a vízzel. A levélben jobban megmarad a nedvesség, tovább tart majd a növekedés. Viszont negatívum, hogy a magasabb cukortartalom miatt előfordulhat, hogy ízletesebb lesz a növény a kártevők számára részletezte a szakember.

Ing. Andrej Vašek, az agrártárca illetékese a földek bérlését illető törvény módosításáról beszélt. Boncolgatta a „módosítás módosításából” fakadó aktuális problémákat és kérdéseket, illetve vázolta a gyakorlati megoldási lehetőségeket. Majd Ing. Matúš Javor, a KWS képviselője a cég 2019-es évre vonatkozó kukoricaportfólióját mutatta be valóban érdekes előadásban. Elmondta, a nemesítés 8–13 évig is eltart, és mire újdonságként a termelőhöz kerül az adott hibrid, a nemesítő szemében az már öregnek számít. A nemesítés előre halad, még ha ez sokszor nem is nyilvánul meg a termelő szemében olyan mértékben, ahogy azt elképzeli. Ennek több oka is van, ilyen az említett klímaváltozás, vagy az, hogy kevésbé trágyázunk, romlik a talaj minősége stb.

A KWS 16 nemesítő programmal rendelkezik, amelyek egymástól függetlenek, és ezek mind saját csoporttal rendelkeznek. Szlovákia a különböző programokból az 5-6 legjobbat választja ki, amely az itteni éghajlati körülményekhez a legjobban passzol.

 

Öt újdonság a KWS kukoricaportfóliójában

Matúš Javor felhívta a figyelmet a KWS honlapjának agrárszervizére is, ahol aktuális problémákkal, kérdésekkel foglalkoznak, és igyekeznek előre is figyelmeztetni a gazdákat a felmerülő problémákra. Majd rátért arra az öt kukoricaújdonságra, amelyet a jövő évben vezetnek be. Elsőként az Amaroc silóhibridet említette, amely a legkisebb FAO-számmal rendelkezik (FAO 230), ezért inkább a magasabban fekvő vidékekre ajánlott. A Rudolfinio KWS (FAO 260) szintén korai silóhibrid, nagyon gyors kezdeti fejlődés jellemzi, jól bírja a szárazságot. A 2015-ös extrém szárazság idején az ÚKSÚP kísérleteiben a legjobbak közt foglalt helyet 110%-os hozamával. A Kentos FAO 310-es hibridre a nagyon erős stay green hatás jellemző. Ez a közepesen korai siló hibrid mennyiségi és minőségi hozamaival is felhívja magára a figyelmet. A Karpatis (FAO 330) közepesen korai szemes hibrid, amely nagyon jó hozamokat produkál nagyon kedvező időpontban, ami lehetővé teszi, hogy elegendő idő lesz a talaj előkészítésére az őszi kalászosok alá. A stabilan magas hozamai lehetővé tették, hogy már két év kísérlet után beregisztrálják. Kiváló eredményeket hozott a környező országokban is.

A Kollegas (FAO 450) a legkéseibb szemes hibrid, amely a KWS szlovákiai portfóliójában a legmagasabb terméspotenciállal rendelkezik. A Kollegas volt 2016-ban és 2017-ben is a legjobb teljesítményű hibrid az üzemi kísérletekben. Ez azért fontos, mert az időjárást tekintve két egymástól teljesen eltérő évről beszélünk.

Nem újdonság, de az előadó érdemesnek tartotta megemlíteni a KWS 4484 (FAO 360) közepesen korai szemes hibridet, amely kiválóan leadja a vizet, és nagyon magas hozamokra képes jó szemnedvesség-tartalom mellett. A Kathedralis (FAO 480) siló hibrid az egyik legminőségesebb silóhibrid az energiafelhasználás egészét tekintve. A Kapitolis (FAO 400) szemes hibrid átlagon felüli hozamokra volt képes még a 2015-ös extrém időjárási viszonyok mellett is. Ezzel bizonyította, hogy helye van a „stresszcsomagban”.

Matúš Javor vázolta még a cég cirokkínálatát is. A KWS három alapvető cirokfajtát kínál, ebből egy újdonság, a Phoenix. Ez egy szemes és szilázs hibrid közötti keresztezés. Közepesen korai, 320 cm magas hibrid, magas keményítő-, cukor- és szárazanyag-tartalommal rendelkezik, nem hajlamos a megdőlésre.

A szakmai nap végén lehetőség nyílt a helyi borok kóstolójára, valamint a konferencia helyszínén a wellness-szolgáltatás igénybevételére, így a hasznosan eltöltött délutánt követően kellemes felüdülésben is részesülhetnek a jelenlévők.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Čaputová utcahosszal vezet

Nem borult a papírforma: a szlovákok 2:0-ra legyőzték a magyarokat

Rácz Noémi két évtizednyi alkotása a Löffler Múzeumban

Egy tengeralattjáró tragédiája. Egy könyv és egy film a 2000-es katasztrófáról

A Híd Čaputovát támogatja, a civilek még tárgyalnak

Egyre színesebb a pozsonyi maraton

Legfrissebb galériák
Olvasta már?