A paprika korai növényvédelme

Dél-Szlovákiában sokan termesztenek paprikát. Az alábbiakban a legtöbb gondot okozó betegségeire, kórokozóira és az aktuálisan végzendő növényvédelmi eljárásokra hívjuk fel a termelők figyelmét.

A paprika palántanevelésében a legnagyobb növényvédelmi gondot a tipikus palántapusztító gombák okozzák Somogyi Tibor illusztrációs felvételeA paprika palántanevelésében a legnagyobb növényvédelmi gondot a tipikus palántapusztító gombák okozzák. Ilyen a rizoktónia, a pithium, a fuzárium és a baktériumos eredetű levélfoltosság. A kártevők közül a talajfelszín közelében a pajorok, drótférgek, bársonylegyek lárvái valamint a lótetű és a meztelen csigák károsítják a kis növényt. Április végétől megjelennek a leveleken a vírushordozó levéltetvek, a takácsatkák és a molytetvek. Az utóbbi években sok gondot okozott a szélesatka, amely tömegesen elszaporodott. A legnagyobb problémát azonban a szívókártevők okozzák, ezért a védekezés gerincét e fajok ellen alkalmazott kezelések alkotják.

A paprika leggyakoribb károsítója a zöld őszibarack-levéltetű, a sárga burgonya levéltetű, a zöld burgonya levéltetű és a fekete répalevéltetű. Kártételük mértékét fokozza, hogy egyben veszélyes vírushordozók is. Az üvegházi molytetvek és a kabócák ellen a levéltetvekhez hasonlóan már a palántanevelés időszakában, a hajtatás alatt, de a helyre vetett vagy kipalántázott szabadföldi termesztés során egyaránt rendszeresen kell védekezni. A hirtelen megjelenő, szabálytalan rágásnyomok jelzik, hogy a levélzeten a meztelen csigák és a fénytűrő bagolypille lárvái károsítanak. Később az alulról kopaszodó paprikatövek a takácsatkák tömeges szívogatása következtében vesztik el leveleiket.

A korai növényvédelem elengedhetetlen része a gyomirtás. A paprika gyommentesen tartása rendkívül sok kézimunkát igényel. Ma már megfelelő odafigyeléssel eredményesen alkalmazhatjuk a vegyszeres gyomirtás különböző elemeit, mellyel a mechanikai gyomirtást jelentősen csökkenthetjük, sőt optimális esetben ki is küszöbölhetjük. Gyomirtási szempontból a legkritikusabb időpont a helyre vetéstől, illetve a kiültetéstől számított 1–1,5 hónap. Ilyenkor a növények intenzív fejlődése még nem indul meg, és a sorok sem záródnak. Ez utóbbi a paprika esetében azonban nem minden esetben következik be. Ráadásul a paprika érzékenyebb a herbicidekre, ezért állományában a kétszikű gyomnövények ellen már nem is tudunk védekezni.

A palántázott termesztési módnál a bedolgozást igénylő herbicideket legalább 5–7 nappal a kiültetés előtt ki kell juttatni, különben a vegyszerek fitotoxikus károkat okozhatnak. A paprika vetése után, kelése előtt a tábla kigyomosodásakor használhatunk glyfozát hatóanyagú készítményeket, mint amilyen a Glyfogan 480 FL, Gliaka, Rondup, Dominator, Kapazin (0,6–1,5 l/ha). A gyomok elszáradása után lehet a kapálást, sarabolást megkezdeni. Helyre vetés esetén vetés előtt kell permetezni és 4-8 cm mélyre a talajba dolgozni a következő szereket: Paarlan (1,6–2,5 l/ha), Devrinol 50 WP (3–5 l/ha). Csak a helyrevetett fűszerpaprikánál alkalmazható – vetés után, de kelés előtt – a Patoran 50 WP (0,8–1,2 kg/ha). A palántázott paprikánál legalább 7–10 nappal a palántázás előtt alkalmazható a Stomp 330 EC (4–6 l/ha) készítmény. 5-7 nappal a palántázás előtt használható – a talajba 6–8 cm mélyre bedolgozva – a Triflurex 48 EC, Treflan 48 EC, Triflurin 480 EC (1,5–2,5 l/ha) készítmény.

A magról kelő egyszikű 1–3 leveles gyomnövények a legérzékenyebbek a vegyszerre, ezért a permetezést ehhez kell igazítani. Az évelő egyszikűek – ilyen például a tarack – ellen a védekezés legkedvezőbb időpontja akkor van, amikor a gyomok 15–20 cm-re nőnek. Ez általában április végén, május elején van, ilyenkor a gyomnövények intenzív növekedési stádiumba kerülnek és már van elegendő levélfelületük a herbicidek felvételére. Károsodás veszélye nélkül alkalmazható az Agil 100 EC, Targa Super, Gallant Super, Pantera 40 EC és a Leopard 5 EC (0,5–1,5 l/ha). Közvetlen eső után azonban ne permetezzünk és 7–10 napig ne végezzünk mechanikai gyomirtást! Minden állománykezelés előtt azonban meg kell várni, amíg a kultúrnövények – a magról vetettek – 2–4 levelet nem hajtanak, a palántázottak pedig teljesen be nem gyökeresednek.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?