A kiváló minőségű palánta titka

A palántanevelés növényvédelme a sikeres hajtatás alapja. A palántanevelés során a leggyakrabban előforduló és legsúlyosabb problémát a palántadőlés okozza. Kórokozói a következő gombák: pythium spp., rhizoctonia solani, fusarium spp., alternaria alternata, altrenaria solani. Ezek általában együtt fordulnak elő, és – akár pár nap alatt – súlyos károkat okoznak. Jelentőségük főként a palántagyárakban és a szőnyegszerű palántanevelésben számottevő, a tápkockás, illetve a cserepes palántanevelésben kevésbé veszélyesek. Leggyakrabban a paprikában, paradicsomban, salátában, uborkában és a káposztában fordulnak elő.

A pythium, a rhizoctonia és a fusarium talajlakó gombák a számukra kedvezőtlen időszakot a talajban hosszú ideig, akár több évig is képesek elviselni kitartó képleteik révén. A fusarium esetében a fertőzött növénymaradványok szolgálnak a talajból kiinduló fertőzés forrásaként. Az alternária fajok képletei a magok felszínét és belsejét is fertőzik, de a talaj felszínén maradt beteg növénymaradványokon is fertőzőképesek maradnak. Kedvező körülmények esetén a gombák az ép bőrszöveteken vagy a sérüléseken keresztül behatolnak a növény talajfelszín alatti részeibe. A palánták körkörösen haladva foltszerűen pusztulnak, mivel a gombák szaporítóképletei futótűzként terjednek, akár több négyzetméternyi területen is a palánták pusztulását okozva.

A betegség tartósan hűvös, borús 10–15 fok hőmérséklet alatti, magas páratartalmú időjárás esetén a 6–7 levélnél fiatalabb növényeket veszélyezteti. A sűrű állomány, a túlöntözés, a talaj levegőtlenné válása, a savanyú kémhatás (pH 6–6,5) és a tápanyaghiány további hajlamosító tényezőnek számít.

Csírafertőzés esetén a csíranövény már a talajban elpusztul, a kelés hiányos lesz, vagy ha kikel satnyán fejlődik, majd elpusztul. Az idősebb növényeken a betegség nehezen vehető észre. Kezdetben egy-egy növény lankad, majd körkörösen a körülötte lévők is. Az ilyen növény színe élénkzöld marad, a gyökérnyaki rész üvegessé válik, befűződik és a palánta kidől.

A rhizoctonia gombája a 4–6 levélnél idősebb növényeket is megtámadja. Ilyenkor a palánták gyökérnyaki része különböző mértékben parásodik. Ez a növény kisebb-nagyobb mértékű hervadását okozza. A parásodott növény a kiültetés után mechanikai hatásra könnyen eltörik. Legolcsóbban és leghatásosabban a következő feltételek betartásával védekezhetünk a palántadőlés ellen:

– a növények megfelelő talaj- és léghőmérsékletet igényelnek. A kedvező környezeti tényezők növelik a palánták ellenálló képességét, így azok kevésbé támadhatók;

– szellőztetéssel megakadályozható a talaj- és a növények felületén a szabad víz- és páralecsapódás;

– talajfertőtlenítéssel, gombaölő szeres kezeléssel csökkenthetjük a talajban és a termesztő berendezésekben általában megtalálható kórokozók felszaporodását;

– vetőmagcsávázással elpusztíthatók a magvak felületén vagy a maghéjban megtalálható, a palántadőlést előidéző kórokozók kitartó képletei, amelyek már a csirázáskor veszélyeztetik a növényeket. A szaküzletben árusított magvak már általában csávázottak. Mivel a talajfertőtlenítés ellenére maradnak gombaképletek a talajban, a vetőmag csávázása is ajánlatos. Ez ugyanis a csíra körüli talajban fejti ki a hatását, a kelés időszakában védelmet nyújtva a növénykezdeménynek a kórokozókkal szemben.

– a palántadőlés kórokozói a talaj felületén és a felszín közeli részén szaporodnak, így a magtakaró föld kezelésével, gombaölő szeres beöntözéssel csökkenthetjük a betegség kialakulásának veszélyét;

– a betegség észlelése után a beteg növények és a fertőzött talajréteget azonnali távolítsuk el;

– a szellőztetéssel és a fokozott fűtéssel elérhetjük, hogy a felső talajréteg és a növényállomány időben felszáradjon;

– állománykezelésekkel vagyis a vegyszeres beöntözésekkel a növényeket meg tudjuk védeni a további fertőzésektől. Nagyon fontos, hogy növényvédő szer a talaj 1–2 cm-es rétegébe behatoljon, ezért a talajtípustól függően 0,5–1 liter/m2 gombaölő szeres oldatot (Merpan, Fundazol, Dithane, Previcur) alkalmazzunk. A kezelt állományt egy napig ne öntözzük, megakadályozzuk ezzel a szer lemosódását. Ez a kezelési mód a hűvös, borús időjárás esetén megelőző védekezésként is ajánlott.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi munkatársa