A kertek és a parkok hatékonyabb öntözéséről

Az öntözőberendezéseket mindig az öntözési célnak megfelelően kell kiválasztani. Az öntözőrendszerek lelke a vízkijuttató egység.

Tömlő

A legegyszerűbb öntözőberendezés a lágy polietilénből készült varrott tömlő. A talajra, a növénysorok közé fektetett tömlőből a víz a varrás során ejtett lyukakból szivárog. Ez a megoldás tekinthető a csepegtető öntözőcsövek ősének. Olcsó, de élettartama rövid. A szűrés nélkül beáramló, kemény víztől könnyen eltömődik, laza anyaga miatt szakad, bár UV-stabil anyagból készül. Fejlettebb a keményfalú csepegtető cső. Egyszerűbb típusait bizonyos távolságonként lyuggatják ki, másoknál a lyukak távolsága állítható. Az eltömődés veszélye ezeknél is fennáll, de a taposástól, húzogatástól már nehezebben rongálódnak, mint a varrott tömlők.

Csepegtetőtestek

A vízkő- és a rosszul oldódó műtrágyák lerakódásának megelőzésére a korszerű csepegtető csövek gyártói úgynevezett labirintustestet építettek a csövek belső falába, a kifolyónyílás közvetlen közelébe. A labirintustest a rajta átáramló vizet „felkavarja”, benne örvények keletkeznek. Ezáltal a cső öntisztítóvá válik, mert a turbulencia miatt a szennyező anyagok nem tudnak lerakódni. Ezek a csövek a hagyományosnál 10-15 százalékkal drágábbak, de élettartamuk a duplája. A még ennél is fejlettebb változatokba szűrőt is beépítettek. Nagy területek öntözésénél ajánlatos nyomáskiegyenlítő membránnal is kiegészített csepegtetőtestes csövet választani. Ez lehetővé teszi, hogy az öntözendő terület teljes egészén egyenletes legyen a vízkijuttatás. A csepegtető csöveket főként a fóliás vagy szabadföldi növénytermesztésben használhatjuk, a házikertekben a varrott tömlő az elterjedtebb.

Kapilláriscső

A csepegtető öntözőberendezések közé sorolható még az egyedi kapilláristestes megoldást is. Ennél a fővezeték nyílásából úgynevezett kapilláriscső indul ki, amelyet rögzítő tüskékkel közvetlenül a növény tövéhez szúrunk, így a vizet, valamint a tápoldatot minden egyes növény egyedileg és közvetlenül kapja, az elfolyás minimális. Cserépben vagy tápkockában nevelt növényeknél használhatjuk ezt az egyik lehető legvíztakarékosabb megoldást. Alkalmazható még cserepes szobanövények távolléti öntözéséhez is, ahol a rendszert automatikával kapcsolhatjuk össze.

Esőztető öntözés

A kerti gyepek öntözésére ajánlható az esőztetőcső. Itt a fejlesztők a szórófej nélküli esőztető öntözést egyetlen csővel oldották meg. A cső teljes hosszán apró, lézersugárral fúrt lyukak vannak. Ezeken keresztül a víz a cső mentén egyenletes sugárban öntözi a területet, téglalap alakzatban.

A faiskolai termesztésben, valamint a házikertekben is használatos még a szórófejes öntözés. Egyre fejlettebb, pontosabban kidolgozott készülékek jelennek meg a piacon. Fejlesztőik elsődleges célja itt is a víztakarékosság. A legnépszerűbben a különböző teljesítményű (vízhozamú és szórástávolságú) kalapácsos szórófejek. Hátrányuk, hogy nagyon vízpazarlók, meleg időben igen nagy a párolgási veszteség. Ha rosszul választják meg a szórófej teljesítményét, előfordul, hogy leverik a gyepet vagy kimossák a virágágyás talaját. Működés közben a kert képét is rontják. Ezért fejlesztették ki a mikroöntözőket, amelyek kis eloszlásban juttatják ki a vizet. Diszkréten elhelyezhetők a növények tövében, vagy a gyepbe süllyeszthetők.

Mikroöntözés

A mikroszórófejekben ütközőlapos és forgóbetétes fúvókák oszlatják szét a vizet, ezek lehetnek fixen beépítettek vagy cserélhetők. Van, amelyikbe párásító betét is beszerethető. Ennek segítségével nagy hőségben csökkenthető a kert vagy a termesztőberendezés hőmérséklete, növelhető páratartalma. Sportpályák öntözésére választhatók nagy teljesítményű, 2,5-4,5 m3 vízhozamú, turbinás szórófejek is. Általában minden szórófej-típusból választható különböző szórásszektorú változat. Vannak olyanok, amelyekben gyárilag beállított a 90, 180, 270, illetve 360 fokos szórásszektor, másokban ez fokozatmentesen változtatható. Vannak szökőkútszerűen öntöző szórófejek is, amelyek szép látványt nyújtanak a kertben. Az esztétikai élmény megvilágítással tovább fokozható.

A szórófej kiválasztása

A szórófejek többsége körben öntöz. Emiatt a körök találkozásában kétszer annyi víz jut ki a felületre. Ezt a négyszögben öntöző berendezésekkel lehet kiküszöbölni. A hobbikertekben használható a stabil állványra helyezhető, billenő testes négyszög-esőztető. Létezik olyan esőztetőfej is, amelynél a lyukak nagyságát úgy állították be, hogy a szóráskép négyszög alakú legyen. Ezek egyedi, nem túl elterjedt megoldások, bár az elgondolás jó.

A legtöbb szórófej öntisztító vagy cserélhető fúvókás ugyan, de ha nem hálózati vízzel (ivóvízzel), hanem esővízgyűjtőből vagy kútból öntözünk, a berendezések élettartamának növelése érdekében szűrt vizet használjunk.

A szórófejek típusát, számát és elhelyezését a kert nagyságának, a növénycsoportok elhelyezkedésének figyelembe vételével válasszuk meg.

Automata öntözés

Az öntözés csúcsa a programozott, automatizált vízkijuttatás. Ott alkalmazzák elsősorban, ahol a zöldfelület elsődleges célja a látvány, vagy ha a használója sokat van távol. Többféle automatika van forgalomban a piacon, amelyek általában bármely öntözőrendszerrel kombinálhatók. Típustól függően a komputerek a használójuk által előre beprogramozott időszakonként vagy a felületi- vagy talajnedvesség változására (csökkenésére) kapcsolnak be. Az előbbi digitális, vagy csavargombos időkapcsolóval, az utóbbi talaj- vagy felületi nedvesség-érzékelővel van ellátva. Az utóbbi előnye az előbbihez viszonyítva, hogy az automatika csak akkor kapcsol be, ha a talaj nedvessége a növények számára már veszélyesen alacsony értékre csökken. Az öntözés időtartamát szintén az előre beállított program vagy a talajnedvesség megfelelő értékre emelkedése határozza meg. A fejlettebb automatikáknál az öntözés szektorok szerint időzíthető. Ennek a megoldásnak ott van jelentősége, ahol különböző vízigényű növények, árnyékosabb vagy a napsugárzásnak jobban kitett területek vannak a kertben.

Mindezek után felvetődik az a kérdés, hogy melyik növény mennyi öntözővizet igényel. Száraz területeken a gyep a tenyészidőszak folyamán 600-700 mm csapadékot kíván, a nagyobb tenyészterületeű lombos növények valamivel kevesebbet, 300-500 mm-t. A tavasszal és ősszel kiültetett egynyári növények 100-200 mm-t, a cserjék, fák, évelők öntözővíz-igénye 150-250 mm egy tenyészidőszakban. (Gazdabolt)

A szerző kertészmérnök