A britek többsége szerint megérte a ráfordítást az olimpia

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

A britek többsége szerint érdemes volt elkölteni több mint 9 milliárd fontot a londoni olimpiára. A tegnap befejeződött ötkarikás játékok teljes költségvetése 9,3 milliárd font volt. Az összeg zömét államháztartási forrásokból, az állami lottójáték bevételeiből, valamint a Londonban élők városi adóiból fedezték.

A The Guardian – a legnagyobb baloldali brit napilap – megbízásából elvégzett országos felmérés szerint a britek 55 százaléka gondolja úgy, hogy bőségesen megérte ez a ráfordítás, már csak azért is, mert Nagy-Britannia 104 éve – vagyis az 1908-as londoni olimpia óta – nem ért el olyan jó olimpiai eredményeket, mint az idén. A kiadásokat nem sokalló többség egyetértett azzal a megállapítással is, hogy a Team GB kiemelkedő eredményei jókedvre hangolják a recesszió szorításában élő országot.

A felmérést készítő ICM közvélemény-kutató cég az etnikai kisebbségekhez tartozó brit olimpikonok kiemelkedően sikeres londoni szereplésével kapcsolatban vizsgálta azt a kérdést is, hogy a britek miként vélekednek a multikulturális társadalomról. A megkérdezettek 68 százaléka – vagyis több mint kétharmada – egyetértetett azzal, hogy a modern Nagy-Britanniát erősebbé teszi az országban egymás mellett élő kultúrák sokfélesége. Az országos átlagon belül a multikulturális társadalom támogatottsága Londonban a legmagasabb – 79 százalékos –, a fiatal, 18–24 éves felnőtt britek pedig még elfogadóbbak ebben a kérdésben: e korosztály 81 százaléka mondta magát a multikulturalizmus hívének.

Ennek valamelyest ellentmond ugyanakkor a bevándorlókkal kapcsolatos vegyesebb közvélekedés. Országosan a válaszadók kis többsége – 53 százalékuk 47 százalék ellenében – azzal a megállapítással értett egyet, hogy a bevándorlók zöme nem fejt ki semmilyen pozitív hatást Nagy-Britanniára, és az olimpiai győzelmeket elérő, etnikai kisebbségekhez tartozó versenyzők inkább csak kivételnek számítanak ebből a szempontból. London azonban e kérdésben is kirívóan eltér az országos átlagtól: a londoniak 62 százaléka nem értett egyet a felmérés azon választható kitételével, hogy a bevándorlásból Nagy-Britanniának semmilyen haszna nem származik.

Anthony Heath professzor, az Oxfordi Egyetem tudósa, aki a multikulturális társadalom jelenségeit kutatja, a The Guardiannek kifejtette: a felmérés eredményei összességében azt mutatják, hogy a bevándorlással kapcsolatos aggályok ellenére figyelemreméltó a multikulturális társadalom támogatottsága, és ez azt is jelzi, hogy a brit társadalom „fejlettebb szinten áll, mint ahogy azt a politikusok feltételezik”.

A hétvégi Financial Times szerkesztőségi írása szerint az olimpia megmutatta, hogy Nagy-Britannia mint nemzet sokkal nagyobb békében él önmagával, mint ahogy azt sokan feltételezték. A londoni gazdasági napilap szerint az Egyesült Királyság nemzeti önazonosságát a legutóbbi időben megkérdőjelezte például a Skócia függetlenné válásáról meghirdetett népszavazás, vagy multikulturalizmussal mint társadalmi modellel kapcsolatos aggályok. A játékok korai időszakában indulatokat szított, hogy a brit olimpiai csapat labdarúgó-válogatottjának egyes walesi és skót játékosai nem énekelték a nemzeti himnuszt a mérkőzések előtt. Elhangzottak kifogások azzal kapcsolatban is, hogy nem Nagy-Britanniában született olimpikonok versengenek brit színekben. Az ország többsége azonban mindezt bölcsen figyelmen kívül hagyta, és az esetek zömében a versenyzők is megmutatták, hogy a „britséget” nem olyan nehéz megérteni. Sir Chris Hoy kerékpárversenyző, aki minden más brit sportolónál több olimpiai aranyat gyűjtött pályafutása során, mindezt „lefegyverző egyszerűséggel” fogalmazta meg, amikor kijelentette: „skót vagyok és brit ... azt hiszem, az ember mindkettő lehet egyszerre” – áll a Financial Times írásában.