Veszélyes ellenségkeresés

Sajnos, csak ilyen keserű gondolatok jutottak eszembe, amikor a parlament munkájáról szóló híreket figyeltem. Sok képviselő egyszerűen nem ment munkába, a Smer és a Hlas honatyái jó előre bejelentették, hogy nem vesznek részt a parlamenti ülésen. De miért is? Mert nem tetszik a tanácskozás témája? Nekünk, egyszerű polgároknak sem tetszik sok minden, mégis alázattal tesszük a dolgunk. 

Közben elolvastam a miniszterelnök alkotmánymódosítással kapcsolatos javaslatait, de bizony az egésznek se füle, se farka. Ez utóbbi megállapításom, sajnos, sok mindenre érvényes, ami a politikusok fejéből kipattan: rengeteg az üres, hazugságokkal teli beszéd. A parlamenti cirkusz csak figyelemelterelés, hogy az emberek megfeledkezzenek a kultúra katasztrofális állapotáról, a rendőrség megoldatlan problémáiról, az önkormányzatok gondjairól, az életveszélyes utakról, hidakról és persze a pénzhiányról. 

Múlt hét végén városainkban tízezrek tüntettek, ahol politikusok ezúttal nem szónokoltak, a jelenlévők nem voltak fegyelmezetlenek, csak kifejezték elégedetlenségüket a Smer, a Hlas és az SNS kormánykoalíciójának teljesítményével, valamint Robert Fico autoriter kormányzásával. Aznap este megkérdezték a kormányfőt, hogy mi a véleménye erről a heves tiltakozásról. Azt válaszolta, hogy a tüntetők nagyobbik fele Ukrajnából volt, és e héten hazaküldik őket Ukrajnába. A tiltakozások előtti napokban összehívták a Biztonsági Tanácsot, mondván: valakik a tiltakozás után az ellenzék támogatásával szervezett puccsot akarnak végrehajtani a negyedik Fico-kormány megdöntésére. Az ellenzék hiába tiltakozott a konspiráció ellen a tüntetések előtt, az ügyeletes hatalom hajthatatlan volt, fokozták a társadalom mesterséges megfélemlítését. A tiltakozásokon semmilyen törvény- vagy szabálysértés nem történt, amit a rendőrség is megerősített. Csakhogy az emberek már nem tudják, minek higgyenek, sokan képtelenek kellően megítélni az információk tengerében az igazság hollétét, vagy egyszerűen csak elhiszik a populista hazugságokat, a propaganda diktálta érdekeket. 

Sehogy se akar múlni a keserű szájízem, s ha az elmúlt napok eseményeire gondolok, csak egy dolog jut eszembe: kutyából nem lesz szalonna. Esetleg csak kutya.