Vér és olaj

Mohamed bin Szalmán trónörökös hatalomba kerülése óta rengeteget dolgozott azon, hogy a világ modern, kinyíló országként lássa Szaúd-Arábiát. Köztudott, hogy a trónörökös a mozgatórugója a Saudi Vision 2030 stratégiának, melynek fő célja, hogy a világ legnagyobb olajexportőre a jövőben egyre kevésbé függjön pusztán az olajkitermeléstől. A gyakran MbS-ként emlegetett koronaherceg fáradhatatlanul népszerűsítette tervét, gyakran a világ legismertebb innovátorai társaságában, ennek köszönhetően Rijád nemzetközi megítélése sokat javult, még annak ellenére is, hogy milyen szerepet játszik a tragikus jemeni polgárháborúban.

A szaúd-arábiai helyzet természetesen nem ilyen idillikus. Mindennapos a politikai rendszer és a királyi család bírálóinak bebörtönzése, ezért élt külföldön Dzsamál Hasogdzsi is. A rendszerkritikus újságíró gyakran bírálta az uralkodó elit lépéseit, több cikkében magát a koronaherceget is. Nagyon valószínű, hogy Hasogdzsi a szaúdi uralkodó elit áldozata lett, ezzel viszont olyan folyamatok indultak meg, melyek komolyan megrengethetik a szaúdi udvar nemzetközi hitelét. Elgondolkodtató, hogy Hasogdzsi rejtélyes halála jobban megmozgatta világ közvéleményét, mint a jemeni polgárháború sok ezer ártatlan áldozata, de a lényeg, hogy eljutottunk addig a pontig, hogy a szaúdi rezsim sokak számára már vállalhatatlan. 

A botrány első áldozata Mohamed bin Szalmán nagyszabású befektetési konferenciája, melyet a média a sivatagi Davos néven emleget, utalva ezzel a legendás svájci konferenciára, amelyen minden januárban találkoznak a világgazdaság vezetői. Szaúd-Arábia pénzt nem kímélve próbálta az országba csábítani a világ legnagyobb vállalatainak vezetőit és az éppen legdivatosabb gondolkodókat, de Hasogdzsi halála után egyre-másra mondták le a részvételüket a befektetők.

Ennél sokkal nagyobb gond a sivatagi királyság számára, hogy legfontosabb szövetségesei is egyre keményebben kritizálják a királyi családot.

Európában több kormány számára kényelmetlenné vált a szaúdi fegyverexport, olyan hagyományos beszállító országok állították le a fegyvereladást, mint Németország és Spanyolország. A szaúdiak számára talán a legaggasztóbb az, hogy az amerikai politikai elit egyre több tagja is kritikusabb hangnemet üt meg. Donald Trump ugyan igyekezett visszafogottan reagálni a botrányra, de a republikánus párt több fontos tagja is élesen fogalmazott Hasogdzsi halálával kapcsolatban. Lindsay Graham szenátor, aki fontos szerepet játszik az szaúdi fegyverexport engedélyezésében, egyenesen azt nyilatkozta, hogy amíg Mohamed bin Szalmán herceg hatalmon van, nem működik együtt az országgal. 

Természetesen, nem feledkezhetünk meg magáról az olajról. Már jónéhány évtized eltelt azóta, hogy Szaúd-Arábia politikai fegyverként használta az olajat, de a múlt héten szaúdi részről olyan kijelentés is elhangzott, hogy komoly válaszlépések lesznek bármilyen gazdasági vagy politikai nyomásra. A sorok között olvasva ez akár az olajexport visszafogását is jelentheti, ami rövid távon nagy hatással lenne az olajár növekedésére. 

Ma azonban nem 1973-at írunk, és az olajfegyver felhasználása csúnyán visszaüthet. Tudja ezt a szaúdi királyi család is, ezért olajembargó helyett inkább engedékeny hangnem és néhány alacsonyabb rangú hivatalnok feláldozása várható.