Utópia

Van, ahol még leépítésre is sor került, mégis havonta átlagban nyolcmilliós adósságot termelnek.

Mindezek ellenére az egészségügyi minisztérium elégedett. Állítólag a havi veszteség korábban 13,5 millió volt és a számlákat még nagyobb késéssel fizették a kórházak. Ebből kiindulva a miniszter asszony bejelentette, 2015-ben a 13 állami kórház már nem fog veszteséget termelni. Módosul a gyógyszerbeszerzés, gazdaságosabban üzemelnek majd a kórházak és az alkalmazottak számát is „módosítják”. Egek, hányszor hallottuk már ezt! Aki egy kicsit is figyelemmel kíséri, mi történik az egészségügyben, nem veszi komolyan a miniszter asszony optimizmusát. Pont ő ne tudná, hogy a gyógyszerrendelés jelentős (illegális) haszonnal jár? Ne tudná, hogy mindenért jutalékot kap a megrendelő? A miniszter által kinevezett kórházigazgatók viszont tudják, hogy minden kormányváltás leváltásokat eredményez, tehát addig is nem mondanak le a mellékes jövedelemről. Mellesleg, évekkel ezelőtt a Nemzeti Onkológiai Intézet igazgatója kihasználta a nagybani gyógyszerrendelés lehetőségét, és – a kórházban megoldódott a drámai mértékű gyógyszerhiány. Ugyanis a felajánlott jutalékot nem tette zsebre, az igen jelentős összegért is gyógyszereket kért az intézménynek. Ez persze kiváltotta a többi kórházigazgató ellenkezését, akik a „pozsonyi irányítás” elutasítására hivatkozva ágáltak, valójában az elmaradt „mellékes” miatt. A kormányváltás után lecsillapodtak a kedélyek, visszaállt a régi rend.Lehet, hogy a gyógyszerkiadások csökkentését, mert erről is szó van, másképp képzeli el az ágazat. Úgy, hogy a kórházba utalt beteg sem minőségben, sem mennyiségben nem azt kapja, amire szüksége, joga van.  A beteggel könnyű packázni, hiszen honnan a fenéből tudná, melyik orvosság segítene rajta, ha arról sincs fogalma, mivel gyógyítják. Az évek során megtanulta, hogy az intézménybe nemcsak evőeszközt, hőmérőt, vécépapírt, kötszert köteles magával vinni, hanem a gyógyszerkészletét is. Tény, más gyógyszert is kap(hat), de hogy mit, talány… Persze a műtőben altatószer helyett nem kólintják fejbe gumikalapáccsal, de nem biztos, hogy a legkorszerűbb (drága) koktélkeverékkel ringatják álomba. Nem vitás, el kellene érni, hogy az egészségbiztosítási járulékként befizetett pénzeket végre ésszerűen használja fel az állam és a kórházak. Ám amíg 85–90 százalékát a bérekre fordítják, amíg az állami kórházak igazgatóinak kinevezéséről az éppen kormányon lévő párt dönt, reménykedni sem lehet abban, hogy megfelelő ellátásban részesül a beteg. Ezért utópia a kórházak adósságmentes fenntartása.