Tűvé tett szabadság

Ennek ellenére minden országban van egy csoport, amelyik elutasítja az oltást – Szlovákiában ők többségben vannak –, és nem fogadja el, hogy a szabadságot vakcinával lehet kiváltani. Az oltottak és a média egy része is lenézi, megveti, sőt, csürhézi ezeket az embereket. Az oltásellenesek egy zajos csoportja a parlament előtt tüntetett, az ostrommal is próbálkozott. Nem kímélték azokat az ellenzéki politikusokat sem, akik megpróbáltak hozzájuk dörgölőzni egy kicsit. (Szlovákiában valóban oltásellenes ellenzék van.) A rendszerellenes, szélsőséges Kotlebát megtűrték maguk között. Hasznos lenne, ha megpróbálnánk megérteni, miért vagyunk ebben a helyzetben. Az alacsony vagy stagnáló oltási hajlandóságra több országban keresik a választ. Szlovákiában Daniel Kerekes, az egyik legfigyelemreméltóbb adatújságíró múlt héten megjelent grafikonjai segítik az eligazodást, az adatok a július 19-ig az első oltást megkapottakra vonatkoznak. Kerekes már korábban is kimutatta az alacsony oltási hajlandóság és a pártpreferenciák közti korrelációt: Kotleba és Fico támogatói közt a legrosszabb a helyzet ezen a téren. Frissen publikált adatokból azonban más érdekes összefüggések is kiderülnek, például az, hogy az iskolázottságnak is fontos szerepe van a járvány elleni védekezésben: a semmilyen vagy csak alapfokú végzettséggel rendelkezők körében kevés a beoltott, továbbá a foglalkoztatottság és az internet-hozzáférés szintén befolyásolja az oltásra jelentkezést.

Világos, hogy ezeket a csoportokat lokális stratégiával lehet elérni.

Ugyancsak elgondolkodtató, ha nemzetiségi alapon vizsgáljuk meg az oltottak arányát. A romák körében az átlagtól jóval alacsonyabb az oltottak száma, viszont a szlovákiai magyarok oltottsági aránya nagyobb, mint a szlovákoké. Elképzelhető, hogy a magyarországi médiumokat fogyasztó szlovákiai magyarokat egy intenzívebb és sikeresebb magyarországi oltási kampány mobilizálta, vagy a gyakoribb határátkelés és az ahhoz kötött oltási igazolás ösztönözte, de ezek persze csak feltételezések, viszont jó lenne tudni, miért alakult így.

A járvány elleni védekezésben a politikai pártok aknamunkája mellett olyan súlyos társadalmi gondok bénítják meg az országot, amelyek több évtizedes rossz politizálás következményeként léteznek: a leszakadó régiók, magas munkanélküliség bizonyos régiókban, alacsony iskolázottság, a romák elmaradt integrációja, hatékony reform nélküli iskolarendszer stb., stb.

Szlovákiában egy nagyon rossz koktél keveredett: a társadalmi elmaradottság párosul a kormánypárti és ellenzéki politikusok felelőtlen magatartásával. A kormány képtelen egységesen föllépni, és masszív kampányt folytatni az oltás népszerűsítéséért, az ellenzék, Ficóval az élen, a járványt a hatalomért vívott harcban aljasul használja, ami óriási felelőtlenség és pofátlanság.

A járvány azonban nincs tekintettel politikai játszmákra. Tessék csak például megkérdezni Igor Matovič volt miniszterelnököt, hogyan reagál a Covid-19 a politikai taktikázásra, haszonlesésre. Adódik a kérdés: Ki lesz a felelős azért, ha felkészületlenül ér el bennünket a járvány következő hulláma?