Szlovákia kihívásai

Érdemes pedig az elkészült elemzést végigböngészni, mert Szlovákiában jelenleg nagy valószínűséggel éppen a jegybank rendelkezik a legjobb elemzői csapattal.

Kiindulópontként leszögezhetjük, hogy a globális koronavírus-járvány megakasztotta Szlovákia konvergenciáját az EU gazdasági átlagához, és még jobban a felszínre tárta a szlovák gazdaság gyenge pontjait. A gazdasági közbeszédben már sokszor elhangzott a közepes jövedelmi csapda fogalma, mely Szlovákiát is fenyegeti. Ez a gazdasági fejlettség egy bizonyos pontja után jelentkezhet, amikor a gazdaságok nem tudnak megújulni és szintet lépni a tudás alapú gazdaság felé. Szlovákia esetében is láthatjuk az intő jeleket, az elmúlt évtizedben a GDP-konvergencia látványosan lelassult, az árkonvergencia azonban tovább folytatódott. Ez reálisan azt jelenti, hogy míg 2020-ban az Eurostat adatai szerint az egy főre eső diszponibilis jövedelem csak az uniós átlag 66 százalékát érte el, az összehasonlítható árszínvonal már az uniós átlag 80,9 százalékát is elérte.

Az oktatás és a kutatásfejlesztés tartósan rossz helyzete mellett a Szlovák Nemzeti Bank ebben az évben különösen a szlovák vállalati szféra alacsony termelékenységére hívja fel a figyelmet, mely nagyban hozzájárul a gazdasági konvergencia alacsony tempójához. Elsősorban a kis- és középvállalatok termelékenységével van a baj, ami végső soron alacsonyabb bérszínvonalhoz is vezet. Érdekes tény, hogy 2020-ban a globális koronavírus-járvány idején a vállalati szféra termelékenysége Szlovákiában növekedett. Ez azzal magyarázható, hogy ekkor éppen az alacsony termelékenységű kis- és középvállalatok kerültek nehéz helyzetbe és szüntették be tevékenységüket. Szlovákia lemaradása a termelékenység terén azonban az uniós átlaghoz mérve továbbra is jelentős, és ebből a helyzetből kiutat elsősorban a modern ágazatokban található kis- és középvállalatok támogatása jelenti.

A legnagyobb aktuális kihívás azonban a szlovák lakosság egészségének alakulása, melyet a szlovák egészségügy gondjai tovább súlyosbítanak. Gazdaságilag Szlovákia jól vészelte át a globális koronavírus-járványt, egészségileg ez azonban sajnos nem mondható el. A járványnak köszönhetően az európai többlethalandósági statisztikában Szlovákia az éllovasok közé tartozik, és ezzel függ össze az is, hogy a születéskor várható átlagos élettartam 2019 és 2021 között három évvel csökkent. Ez 2021-ben annyit jelentett, hogy az átlagos szlovák lakos 5,3 évvel él kevesebbet, mint az átlag uniós lakos. A globális koronavírus-járvány a pattanásig feszítette a szlovák egészségügy lehetőségeit, és az egészségügyi dolgozók egyre jobban elmélyülő hiánya az elkövetkező években sem kecsegtet sok jóval. Ha sikerül is felépíteni az uniós újjáépítési alapból finanszírozott új kórházakat, kérdéses lehet, hogy ezekben ki fogja gyógyítani a pácienseket.

A Szlovák Nemzeti Bank elemzése nem túlzottan szívderítő olvasmány, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a feltárt strukturális kihívásokat az elmúlt évtizedek legbonyolultabb világgazdasági környezetében kell majd kezelni. Ilyenkor még szomorúbb visszatekinteni a 2010 és 2019 közötti időszakra, amikor a nagyrészt Robert Fico és Peter Pellegrini nevével fémjelzett kormányok nem használták ki a jó éveket az annyira szükséges strukturális reformok bevezetésére. A jelenlegi kormánykoalíció állapotát áttekintve a jövő sem tűnik túl optimistának. Egy kisebbségi kormányzás nem kedvez a komolyabb reformoknak, és az esetleges előrehozott választáson éppen azok kerülhetnek ismét hatalomra, akik a jó éveket elfecsérelték.