Szép kis kompánia

Kezdjük az elején. A VV tavaly bejelentette, majd idén februárban meg is hirdette a pályázati felhívást a vajkai komp üzemeltetésére. A pályázati anyagokat ugyan három pályázó vette át, de csak egy pályázott: a Ponton City. A cég feltehetően látnokokat alkalmaz, mert egy hónappal a pályázati felhívás közzététele után már volt is egy olyan komphajója, amely tökéletesen megfelel a pályázati kiírásnak. Aki nem tudja előre, hogy milyen kompra lesz szükség, feltehetően nem kezd egy ilyen több millió eurós hajó építésébe. De a már említett jósoknak köszönhetően tudta, így teljesítette a pályázati feltételeket, júniusban alá is írták vele a szerződést, júliusban már szállította az utasokat. A második érdekes pont a szerződés. A kiírásban ugyan szerepelt, hogy a 15 éves szerződés keretösszege 25 millió euró, de ezt a szerződésbe már elfelejtették beleírni. Helyette megszabták, hogy mennyit kell fizetni egy fordulóért és mennyit a napi 5 óra állásidőért. A szerződésben szereplő menetrend szerint – 19 forduló naponta – ez belefér a 25 millióba, áfa nélkül 24,4, áfával csaknem 30 millió. Ez azonban azt jelenti, hogy óránként csak egyszer jár a komp, ami a régi komphoz képest is visszalépés, az ugyanis a váltást megelőzően naponta 31-szer járt oda-vissza. Pedig Ladislav Lazár, a VV igazgatója szerint csakis a helyiek érdekeit tartja szem előtt… Ha azonban tartanák a jelenlegi napi 35 fordulót – félórás intervallumok –, akkor az ár óhatatlanul szinte megduplázódik: 42 millióra ugrik, áfával már 50 felett járunk. Érdekes az is, hogy a szerződés egyik pontja kimondja a félórás intervallumokat, ami enyhén szólva sem kompatibilis az ugyancsak szerződésben szereplő, órás ciklusokat tartalmazó menetrenddel. Vagyis 35 forduló már 50 millióba kerül 15 évre – de csak akkor, ha a benzin ára nem emelkedik a rotterdami tőzsdén. Ha emelkedik, akkor nő a szállításért, sőt még az állóidőért kérhető pénz is. Ha literenként fél centtel emelkedik az ár, akkor 0,8%-kal kérhet többet a Ponton City, vagyis 10 centes benzinár-emelkedés már 16 százalékkal több pénzt jelent a jól értesült cégnek. A napi 7200 eurós díj így közel 1150 euróval nő, ami egy évre számítva már 415 ezer eurós növekedés, vagyis a VV által hirdetett 1,62 millió eurós éves költség 2 millió fölé kúszik, áfa nélkül. 15 évre már ne is számoljuk ki. Ha azt vesszük, hogy a régi komp üzemeltetése 2014-ben 710 ezer euró volt azzal, hogy ebből 200 ezret tett ki az akkor már valóban öreg komp javítása, akkor tényleg durva az ár. Még azzal együtt is, hogy 12 autó helyett 18-at tud szállítani egyszerre, és tíz perc helyett öt alatt ér át a csatornán. A leírtakból úgy tűnik, hogy mindenképpen a komp a legdrágább és egyben a legrosszabb megoldás is. A legrosszabb, mert ez a fantasztikus új komp is pihen, ha ködös az idő. Lenne két másik megoldás: az egyik egy híd, a másik a már létező alagút átalakítása az autóforgalom számára. Ez utóbbi a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat – ez a cég üzemeltette régen a kompot – elemzése szerint mindössze 2,3 millió euróba kerülne, vagyis hozzávetőleg annyiba, mint a komp egyéves üzemköltsége. A híd nagyságrendekkel drágább, 50–70 millió euró lenne, de ez sem több mint a komp várható 15 éves üzemköltsége. És a híd 100 évre szól, ködben, hóban, magas vízállásnál és jégzajlásnál is. Lazár tehát a legdrágább és a legrosszabb megoldást választotta, hacsak nem vesszük figyelembe, hogy a Ponton City meglehetősen sok ponton kötődik egy másik smeres politikushoz, Martin Glváčhoz.