Szegény gazdagok

Az eredmények alapján akár óvatos optimisták is lehetnénk, a „szegénységmutató” ugyanis az utóbbi évben – még ha csak enyhén, 0,3 százalékponttal is – csökkent. Vagyis kevesebb a szegény úgy, hogy a szegénységi határ – ugyancsak szerényen, havi 8 euróval – emelkedett. 

Ennél is jobb képet fest a nemzetközi összehasonlítás: gyakorlatilag az unió többségét magunk mögé utasítjuk, beleértve olyan gazdag országokat is, mint Svédország, Luxemburg vagy Németország. 

Itt azonnal érdemes megállni, ugyanis könnyű rájönni, hogy az ilyen összehasonlításnak, az ilyen egyszerűsítésnek nincs sok értelme. Az alapadatok valósak, nem kell rögtön melegebb éghajlatra küldeni a statisztikusokat: Szlovákiában tényleg mintegy 640 ezer ember él havonta 347 eurónál kisebb jövedelemből. 

A szegénységhatárt ugyanis minden ország esetében saját jövedelmi viszonyainak megfelelően állapítják meg. A 347 euró a mediánjövedelem 60 százaléka. A mediánjövedelem az a havi bevétel, aminél éppen a lakosság fele többet, a fele pedig kevesebbet kap havonta, ez a Statisztikai Hivatal szerint közel 580 euró. Vagyis azért van nálunk olyan „kevés” szegény, mert alacsony a küszöb, pontosabban azért, mert a többség jövedelme is alacsony. 

Azt tehát még véletlenül sem szabad állítani, hogy Luxemburgban, Németországban vagy NagyBritanniában több a szegény, mint Szlovákiában, érdemes azonban megnézni, hogyan alakul a szegénységküszöb. Ha a vásárlóerő-paritásra átszámított szegénységi küszöböt nézzük – vagyis leegyszerűsítve azt, hogy a havi 347 euróból mit tudunk vásárolni –, akkor azt látjuk, hogy a volt szocialista államok között az élen állunk. A vásárlóerő-paritásra átszámolt éves szegénységi küszöb Szlovákiában mintegy 6000 egység, ennél a volt szocialista országok közül csak Szlovénia (közel 10 ezer egység), Csehország (6500 egység) áll jobban, mint mi. De utolértük Portugáliát (vagy Portugália csúszott le hozzánk), Magyarországnál és a volt szocialista blokk országainál pedig mintegy 1000 egységgel állunk jobban, nem beszélve Romániáról és Szerbiáról, ahol 2–3 ezer egység a szegénységi küszöb, miközben a szegények aránya is jóval magasabb, mint Szlovákiában. Ha tehát ezekhez az országokhoz hasonlítjuk magunkat, akkor akár elégedettek is lehetnénk. A másik szemszög viszont azt mutatja, hogy hiába magasabb néhány százalékponttal a szegények aránya Európa nyugati, gazdagabb részében, például Németországban vagy Franciaországban, a szegénységi küszöb ott a kétszerese a szlovákiainak.