Romakérdés, csehül

Nový Borban egy csoport egy játékterem három vendégét támadta meg kardokkal; Rumburkban pedig néhány fiatalt egy 20 fős társaság vert össze a helyi diszkó közelében.

A tüntetések azonban nem pusztán a kirívó incidensek miatt kezdődtek. A régióba, mely eleve magas munkanélküliséggel küzd, több száz roma érkezik évente az ország minden részéről. A polgármesterek egy része szervezett beköltöztetésekről beszél: az mindenesetre biztos, hogy a régióban, melynek városai ma is kisebbek, mint német lakosságuk 1945 utáni kitelepítése előtt, rendkívül alacsonyak az ingatlanárak. Nagy viszont a munkanélküliség, és ez a betelepülő romákra is vonatkozik. A közbiztonság pedig ezzel párhuzamosan romlóban van: Šluknovban például egy év alatt 250%-al nőtt a lopások száma.

A kezdetben békés hangvételű, civil tüntetésekre hamar rátelepedett a csehországi szélsőjobb. Az augusztus végi tüntetéssorozat esetében a kiküldött rohamrendőrök és a helyi szervezetek közös fellépése ugyan még többé-kevésbé meg tudta akadályozni a demonstrációk elfajulását, most szombaton a betelepülésekben szintén érintett Varnsdorfban már egyértelműen a betiltott-újraszervezett, radikális jobboldali Munkáspárt aktivistái vitték a prímet, a helyiek lelkes asszisztálása mellett.

Az önkormányzatok nagyrészt tehetetlenek. Bejelentett intézkedéseik – a rendőrség megerősítése, az utcai alkoholfogyasztás betiltása és hasonlók – maximum korlátozott tüneti kezelésre lesznek elegendőek, a konfliktus okainak feloldására aligha.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a romák pont ebben a leszakadt, határ menti régióban jelentek meg. Eleve a társadalom perifériáján élő elemként indultak el korábbi lakhelyükről, ez pedig az új körülmények között sem változott. Šluknovsko 65 év alatt sem tudta teljesen kiheverni a kitelepítések és az izoláció sokkját. Az ilyen diszfunkcionális területekre – egykori bányavidékekre, a tanyavilágba, zsákfalvakba – pedig előbb-utóbb marginális közösségek, régiónkban elsősorban romák, költöznek.

A nehézségekkel küszködő régiók és integrálatlan csoportok kombinációja robbanékony elegyet hoz létre, melynek kezeléséhez a szélsőjobb láthatóan jobban ért, mint bárki más. A fent látottakhoz hasonló tüneti kezelések képtelenek kellő egyensúlyt teremteni ezzel a kihívással szemben. Hirtelen születnek, az azonnali teljesítési kényszer terhe alatt, éppen ezért csak a felszínt, a látható jelenségeket próbálják feljavítani.

A helyi lakosság radikalizációjának tendenciáját nem lehet pusztán a romakérdés rendezésével megoldani: csupán a regionális felzárkóztatással közös romapolitika képezhet megfelelő ellensúlyt. Azt ugyanis, hogy mit jelent társadalmilag egy-egy késelés, mindig az adott közösség saját állapota határozza meg.

Ravasz Ábel; a szerző a Publicus Slovensko vezető elemzője