Robert Fico fehér lovon

„A pokolba megyünk, de fehér lovon” – ismételgette a szlovák szólásmondást főleg a kampányhajrában Robert Fico. Vagyis érzékelik, hogy mennyi és mekkora a baj országunkban, de tudják, miként lehet mindezeket orvosolni. Ugyanezt a véleményét hangoztatta kabinetjének kinevezésekor a Grassalkovich-palotában. Zuzana Čaputová államfő előtt is rámutatott, hogy az önálló Szlovákia fennállásának három évtizede során egyetlen kormány sem vette át az ország irányítását olyan súlyos állapotban, mint most ők. Ami csupán féligazság, hiszen 1998-ban elképesztően rossz állapotban levő, ráadásul nemzetközi elszigeteltségben vergődő társadalmat örökölt Mikuláš Dzurinda Vladimír Mečiartól.

Ez a tény természetesen nem könnyíti meg a Fico-kabinet helyzetét, amely uniós és hazai statisztikai adatok alapján is szinte már drámai. Elegendő csak a súlyos hiányba süllyedt államháztartásra, a szegények számának aggasztó növekedésére, más szociális és egyéb társadalmi válságjelekre utalni. A régi-új kormányfő többször fogadkozott, hogy Szlovákia aggasztó gazdasági gondjait fokozatosan, a polgárok eddigi szociális vívmányait megőrizve fogja orvosolni. Sőt: a lakosság jelenlegi életszínvonalának emelését is célul tűzte ki. Kiszivárgott értesülések szerint a kormány friss pénzekhez a továbbra is nagy haszonnal tevékenykedő bankokra kivetendő extra adók révén akar hozzájutni, és szigorúbban ellenőriztetné a multik, főleg a kereskedelmi láncok árképzésését. Egyúttal megakadályoznák, hogy az érintettek a lakosoktól zsebeljék be elmaradt bevételeiket. Mindez azonban legfeljebb némi tüneti kezelést jelenthet, rendszerszintű megoldást aligha. Meglátjuk, mi több, nyilván meg is érezzük mindennapjainkban, elképzeléseik mennyire lesznek sikeresek.

Fico kormánya röviddel a kinevezése után máris ülést tartott, amelyen leváltások és jelölések egész sorát fogadta el. Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitány mégsem lesz a titkosszolgálatok (SIS) igazgatója, mert a parlament védelmi és belbiztonsági bizottságának élére kerül. Nemzetiségi szempontból viszont különösen nyugtalanító, hogy menesztették tisztségéből Bukovszky László eddigi kisebbségügyi kormánybiztost is, aki évek óta a posztján a jelentős ellenszélben is kiemelkedő és eredményes munkát végzett. Nem kizárt, hogy Ficónak a néhai hidasok elleni kicsinyes bosszúja ez a döntés.

Ugyancsak szerdán lelkendezett Andrej Danko, hogy Fico immár kinevezett kormányfőként utazik az újabb brüsszeli uniós csúcstalálkozóra, amelyen már Orbán Viktor egyik partnereként vesz részt. Erre sokan rosszallóan tekintenek, hiszen a magyar kormányfőt az eddiginél is nagyobb ellenszenv fogadta, amiért a minap Pekingben kezet fogott Vlagyimir Putyinnal, akinek a kezéhez a háborúban elesett ukrajnai, többek között kárpátaljai magyar katonák, valamint meggyilkolt civilek százainak a vére tapad. Ugyanakkor Fico ismét hitet tett Szlovákia uniós és NATO-tagságának megtartása mellett, ám magyar kollégájához hasonlóan hazájának nemzeti és állami érdekeit messzemenően érvényesítő külpolitikai értékrendet hirdetett meg. Ezt az elvet hivatott érvényesíteni egyik hűséges kiszolgálója, Juraj Blanár újdonsült külügyér is.

Idehaza a hivatalaikat elfoglalt koalíciós miniszterek kivétel nélkül higgadt polgárbarát politikát ígértek. Még a nemrég bosszúval fenyegető Matúš Šutaj-Eštok belügyminiszter is. Rövidesen kiderül, mennyi ebből az őszinte szándék, miként az is, hogy Fico szintén bosszút forral-e, ahogy tavaly a pártbeli haverjainak bevallotta, vagy leszáll a magas, fehér lóról, és kellő alázattal, miniszterelnöki tapasztalatait kihasználva Szlovákia polgárait szolgáló kormányfő lesz.