Orosz kardcsörtetés és csatavesztés

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerint mintegy 95 ezer orosz katona ásta be magát Ukrajna határánál és a Krím félszigeten, Moszkva növelte páncélosai számát, a Fekete-tengeren egyre több hadihajót csoportosít, megkezdte a téli gyakorlatokat Ukrajna közelében, fokozta a felderítői tevékenységét, lejárató kampányt indított Kijev ellen, ellenőrzi a kommunikációt és álcázási intézkedéseket hajt végre. Ha ez nem volna elég, a The Washington Post amerikai napilap szerint az amerikai hírszerzés ismeri az Ukrajna elleni feltételezett támadás tervét. Eszerint 2022 elején indulhatna az átkaroló támadás, ami akár fehérorosz területet is érinthetne, mintegy 175 ezer katona bevonásával. Nem tudni, mi lesz a végkifejlet, de egy biztos: orosz földön ilyen mértékű mozgósításra a posztszovjet időkben még nem volt példa.

Ilyen helyzetben kiemelt figyelem kíséri a holnapra tervezett Biden– Putyin videókonferenciát. A két nagyhatalom vezetője elsősorban az ukrajnai politikai krízis miatt egyeztet, a legfontosabb téma Ukrajna és a NATO kapcsolata lesz. Az amerikai fél átfogó tervet állított össze az orosz–ukrán válság kezelésére, hogy megnehezítse a Kreml fellépését Ukrajnával szemben – ezt maga Biden jelentette be pénteken. Ezt megelőzően Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nyomatékosította, hogy Oroszországnak nincs beleszólása más országok vagy a szövetség bővítési terveibe. E kijelentés előzménye: Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok garantálja, Ukrajnát nem veszik fel a NATO-ba. Ez már az úgynevezett vörös vonal átlépése lenne, a Kreml szerint Ukrajna esetleges tagsága a transzatlanti védelmi szervezetben súlyos nemzetbiztonsági fenyegetést jelentene számára, amit bármilyen eszköz bevetésével meg akar akadályozni.

Pattanásig feszülnek hát az idegek, a fehérorosz–lengyel határon folyó, a megtévesztett menekülteket mint fegyvert bevető Minszk által szított konfliktustól kezdve egészen Kelet-Ukrajnáig és a Krímig húzódó fronton. Csak emlékeztetőül, áprilisban Moszkva már vagy 100 ezer fegyveressel tesztelte Kijev és a NATO idegrendszerét, ám végül visszavonta alakulatait, de a közelben hagyta a felszerelés számottevő részét. A képhez hozzátartozik, hogy a Kreml számos esetben borzolta már a kedélyeket, kevés erősségének egyike a feszültségkeltés, s mint általában a magukat belül gyengének, bizonytalannak érzők, így Moszkva is szívesen gyárt magának ellenfeleket. Az is furcsának tűnik, hogy ismertek a haditervek, mi több, az esetleges támadás időpontja is. Persze, az sem kizárt, hogy annyiszor kiáltunk farkast, hogy végül megkopik az éberség, és valóban betoppan Ukrajnába az ordas, akarom mondani, az orosz medve.

Az egyre inkább politikai buborékban élő és az idők végezetéig pozíciójába bebetonozott Putyin amúgy máris csatát vesztett egy másik fronton. Hiába rukkoltak elő elsőként a koronavírus elleni oltóanyaggal, a Szputnyik V-vel, Oroszország szinte háborús veszteséget szenved el a járvánnyal folytatott harcban. A lakosság alig harmada van beoltva, ami még Szlovákiához képest is riasztóan gyenge, és csak októberben közel 75 ezer ember halt meg a kórban (ez ötszöröse az afganisztáni háborúban elesett szovjetek katonáknak), a járványnak pedig összesen már több mint 575 ezer orosz áldozata van. Orosz demográfusok szerint az ország jó úton halad afelé, hogy a második világháború óta az idei legyen a leghalálosabb év. Mindeközben a Russia Today állami propagandatévé a nyugati adásaiban ágál az oltások ellen és durva álhírekkel próbálja nehezíteni az EU-ban a járvány elleni harcot. Így van ez: az oroszok jók a harcban, de rendre elbuknak békeidőben. Hát csoda, hogy a cudar valóság elől menekülve a vodka és a birodalmi nagyság mámorát és bűvkörét választják?