Orbán-szleng: „szankciós ársapka”

Az egészben csak az volt megmagyarázhatatlan, hogy közeledve az év végéhez egyre kevesebb helyen lehetett feltölteni a tartályokat, valahol az 5 literes korlátozást is bevezették, de miután kedd éjjel eltörölték a kedvezményt, szerda reggelre az üzemanyaghiány egy csettintésre megszűnt. Mi történik valójában?

Az Orbán-kormány a kialakult háborús válságban két oldalon próbál helytállni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A lakosság felé arról nyilatkozik, hogy az uniós korlátozások egy része negatív, így a nemzeti konzultációban is kampányolnak a szankciók ellen. Viszont az EU-s pénz is jól jönne, de Orbán nyilván nem kapja meg azt, amit kért. Az orosz barátság is elég homályos, ugyanis aki két lóra szeretne ráülni, az valószínűleg közéjük pottyan. Egy posztkommunista rendszert próbált most fenntartani a kormány a korlátozásokkal és árakkal, de úgy néz ki, hogy csődöt vallanak. A mai ember nem elégszik meg az „eddig volt, most már nincs” mondattal (Gulyás Gergely – kormányinfó). Elfogyott a benzin, már alig lehet cukrot, tejet és lisztet venni. Természetesen van egyfajta pánikvásárlási kedv a szomszédoknál, de mi van akkor, ha szándékosan fogják vissza az árukat a bizonytalanságban? Olyan nincs, hogy kedd este a Mol vezérigazgatója azt nyilatkozza, hogy 2 hónap a visszaállás, de másnap reggel már gond nélkül lehet kapni üzemanyagot. (Mi is érezzük, hogy van egy csavar a történetben, ugye?)

Érdekesség: a Mol az import üzemanyag egy részét a pozsonyi Slovnafttól vásárolta, s még így sem mutatott ki veszteséget. Ez szinte minden termékkel így van, amely Magyarországon a boltok polcain „hatósági áron” kapható. A posztkommunista ideált valló rendszer nem tartható fenn, túl sok a lázadás. A hiány rosszabb, mint a drágulás. Valószínűleg csak azért nem tudja a kormány ezt fenntartani, mert nincs lakhatási, egészségügyi és munkahelyi biztonság az emberek számára, tehát a hiány egy baljós ómen, mintsem öröm. Viszont a rossz döntések alól is ki kell bújni, így jött létre a „szankciós ársapka” fogalom.

Orbánék úgy gondolják, hogy azért nem tudják már fenntartani a kedvezményeket, mert az Európai Unió bevezeti az egységes korlátozásokat, így vissza kell állítani a régi árakat. Mindezt a „csúnya, rossz szankcióknak” köszönhetjük, így a „szankciós ársapka” kifejezést használjuk az árstop megszűnése után. Szlovákiában normál áron tankolunk, kicsit drágábban a válságnak köszönhetően, Magyarországon viszont a szankciós ársapka alatt tankolhatunk. Tehát nem is az orosz– ukrán konfliktus az oka, és nem válság van, hanem a magyar emberek védelme a brüsszeli szankciókon múlik. (Igen, túlzás nélkül állítható: ezt a szép csengésű szót szinte minden platformon percenként tolják le a torkunkon.) Tudjuk, hogy oroszbarát vezetőség van hatalmon, de látványos a pártfogás, amelyet pártatlansággal próbálnak leplezni.

Amennyiben a kormány nem változtat a hozzáállásán, akkor lassan tényleg „háborús” helyzet alakulhat ki Magyarországon, mert a retró oroszbarát hozzáállás és a lakossági igények egymás ellen mennek majd. Bizonyára a háború kirobbanásáig rokonszenvesebb volt az embereknek Magyarország politikája, ami mostanra a hullámok közt kezd elveszni, s erőteljesen meglátszik a vezetőség kicsinysége segítség nélkül is. Jelenleg a keleti barátok nem fognak pénzt adni bérekre, élelmiszerekre, munkahelyek fenntartására és az energiára sem. Vagy mélyen a zsebükbe nyúlnak a politikusok, vagy itt az ideje pályát módosítani.