Nyúlik, mint a brexit

Miután az EU-s vezetők megszavazták a kilépési egyezményt, mely több mint másfél év tárgyalásainak eredménye, a brit parlamenten volt a sor, hogy december 11-én elfogadja a dokumentumot. Azonban miután Theresa May miniszterelnök számára egyértelművé vált, hogy a többség nemmel szavazna, elhalasztotta a voksolást, és december 13-án újabb kérésekkel fordult az unióhoz.

May ugyan egy bizalmatlansági szavazást már átvészelt, de pozíciója még mindig gyenge a hazai politikai porondon. Párton belül és az ellenzék köreiben is sok bírálattal kellett szembenéznie az elmúlt hetekben. A fő probléma még mindig az észak-ír kérdés, és főként a backstop, azaz egy biztonsági háló, amely egy mélyebb vámuniót jelentene az EU és Nagy-Britannia között egy, az Ír-szigeten keletkező határ elkerülése érdekében. Ez abban az esetben lép érvénybe, ha 2020 decemberéig nem születik a két fél között kereskedelmi megállapodás. Ezt az euroszkeptikusok természetesen ellenzik, így May azzal a céllal indult a brüsszeli EU-csúcsra, hogy először is megerősítést kapjon arról, hogy a backstop aktiválására nem kerül sor, másodszor, ha mégis, akkor is csak átmeneti időre. Ezelőtt még felkeresett több uniós tagországot, köztük Németországot és Hollandiát, hogy támogatást kérjen.

Valójában a szokásos EU-csúcs utáni összefoglaló dokumentumban belefoglaltatott, hogy a backstop nem hosszútávú megoldás, és az is: az EU mindent megtesz, hogy 2020 végére egyezmény szülessen és a backstopot ne kelljen aktiválni. Ez pozitív gesztus, bár a brit fél számára láthatóan nem elégséges ez a biztosíték. Annak ellenére sem, hogy az EU eddig is keményen dolgozott azon, hogy a kilépési folyamat megfelelően haladjon és a kilépési egyezmény időben megszülessen. 

Az uniós vezetők mindvégig nyitottak és türelmesek voltak a britekkel.

Bár nem újdonság, de fontos megjegyezni, hogy az összefoglaló dokumentum első pontja az, hogy az EU-s vezetők kiállnak a kilépési egyezmény mellett, és a tárgyalások újrakezdésére nincs lehetőség. Emellett több uniós vezető a csúcs után újra megjegyezte, hogy az EU nem hajlandó változtatni a kilépési egyezmény szövegén, hiszen azt már mindkét fél beleegyezésével lezárták. Ezt egyre unalmasabb lehet azoknak hallani, akik követik a brexittel kapcsolatos fejleményeket, hiszen az EU-s vezetők folyamatosan ezt ismételgetik. Ennek ellenére May ismét megpróbált változtatást kicsikarni, és ismét falakba ütközött. Így csak egy nem jogerős szóbeli ígérettel tér vissza Londonba, amit a kilépési egyezménybe nem, csupán az EU-csúcsot összefoglaló jegyzetekbe foglaltak bele. Így eredeti célja, hogy jogi erejű magyarázatot és megerősítést kapjon a backstop esetleges alkalmazásáról, nem teljesült. A kilépési egyezmény szövegében változtatás nem történt, így hivatalos szinten nem sok minden változott.

A következő állomás a jelenlegi állás szerint a január 21-ig elhalasztott brit parlamenti szavazás. Bár May előjött azzal, hogy még decemberben szavazásra bocsátja a kilépési egyezményt, ha az EU nem változtat álláspontján, ez számára túl kockázatos lenne. Egyelőre még az is kérdéses, hogy mi segíthetné abban, hogy januárban May elfogadtassa parlamentjével a kilépési egyezményt – saját eszközei ugyanis nincsenek, az EU engedményeire van utalva. 

Bár Brüsszelnek sem áll érdekében, hogy ez a kilépési egyezmény megbukjon, innentől kezdve a dokumentum elfogadtatása brit belpolitikai döntés, melybe az EU-nak nincs beleszólása. 

Tehát kíváncsian várjuk, mivel rukkol elő Theresa May, hogy az EU-val nagy nehezen kialkudott egyezményt elfogadtassa Londonban. Ha ez nem sikerül, egyre valószínűbbé válik a sokak által rettegett megegyezés nélküli „kemény” brexit.