Mire elég az elsősegély?

Sok vállalkozás bevételei tűntek el teljesen egyik hétről a másikra, és a vészesen közeledő április első napja komoly elbocsátásokkal fenyegetett. Eltartott néhány napig, míg az új kormány rendezte sorait, de vasárnap megérkezett a várva várt segélycsomag. Ahogy azt Igor Matovič megfogalmazta, a kormány hétpontos elsősegélycsomagot dolgozott ki, melynek célja, hogy pénzügyi segítséget nyújtson azoknak, akiknek a vírus miatt összeomlott a vállalkozása. Az elsősegélycsomagot elsősorban úgy állították össze, hogy csökkentse a bezárások és leállások által érintett vállalkozók terheit. Az állam átvállalja a válság miatt bezárt munkahelyeken dolgozó alkalmazottak munkabérének 80 százalékát, és az első naptól átveszi az otthon levők táppénzének és ápolási segélyének fizetését is. A bevételkieséssel küszködő vállalkozók a kiesés aránya alapján állami segélyért folyamodhatnak, és akiknek a bevétele legalább 40 százalékkal visszaesett, elhalaszthatják a munkavállaló után fizetendő járulékok és a jövedelemadó-előleg befizetését. Ezen felül a kormány egy 500 milliós állami garanciacsomaggal is készül, hogy a kereskedelmi bankok elegendő vállalkozói hitelt kínáljanak.
A kis- és középvállalkozások általánosságban elégedettek a segélycsomaggal, de egyúttal figyelmeztetnek, kulcsfontosságú, hogy a pénzügyi segély a lehető leghamarabb eljusson a szorult helyzetben levő vállalkozókhoz, akik utolsó tartalékaikat élik fel, ezért fontos, hogy minden részlet mihamarabb tisztázva legyen, a kérvényezés és a folyósítás pedig a lehető leggyorsabban menjen végbe. A legtöbb érintett vállalkozónak ugyanis segély nélkül csak néhány hete van hátra a teljes csődig.

Ezzel szemben a nagyvállalatok rendkívül kritikusan értékelik a segélycsomagot.

Ez érthető is, ugyanis az egy vállalatra eső pénzügyi segély felső határa 200 ezer euró, ami számukra semmilyen megoldást nem jelent.

A Szlovák Autóipari Szövetség és a hazai tulajdonban lévő nagyvállalatokat tömörítő Klub 500 egyaránt figyelmeztet, hogy az ő helyzetük is folyamatosan romlik, és ha a nagyvállalatok tömeges elbocsátásba kezdenek, akkor ez kis- és középvállalatok ezreit fogja negatívan érinteni. A nagyvállalatok a német kurzarbeit, azaz rövidített munkaidő modelljének bevezetését szorgalmazzák. Ennek lényege, hogy gazdasági visszaesés idején a cégek hazaküldhetik a munkavállalóikat vagy jelentősen csökkenthetik munkaidejüket, miközben az állam átvállalja bérük nagy részének fizetését. A szlovák kormány ma még nem akarja magát egy ilyen költséges megoldás mellett elkötelezni, de valószínűleg a jelenlegi helyzetből nem lesz más kiút. A nagyvállalatok adják a szlovák gazdaság gerincét, és ha ez a gerinc megroppan, annak nagyon komoly hosszú távú gazdasági hatásai lennének.

Hogy mire lesz elég a gazdasági elsősegély, azt most nehéz megmondani. A már bejelentett lépések havi(!) költsége nagyjából egymilliárd euró, és ez még nem tartalmazza a nagyvállalatoknak nyújtott esetleges pénzügyi segítséget. Másképpen fogalmazva: az eddigi intézkedések körülbelül a szlovák éves GDP 4,5 százalékát teszik ki. Ez első hallásra soknak tűnik, de nemzetközi összehasonlításban inkább a szerényebb segélycsomagok közé tartozik. Ezek a költségek tehát még messze nem véglegesek, és a szlovák gazdaság életben tartásához sokkal nagyobb összegre lesz szükség. Ez rekordnagyságú költségvetési hiányhoz fog vezetni, de ma nincs helye a takarékoskodásnak, a gazdasági túlélés a cél.