Vélemény

Mikor szülessen az író?

Sánta Szilárd

2018. február 13. 19:37

Történt, hogy tavaly a könyvhéten a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) javasolta, április 14., Esterházy Péter születésnapja legyen a magyar próza ünnepe. Csakhogy jött egy magyaros kanyar a történetben.

Vár állott, most köpködés,/ Marakodás, dúlás,/ Pár jelszót bedobnak és/ Rajta, kötélhúzás!/ Gondolkodni bonyolult/ Egynél több nézetből./ Vagy a jövő vagy a múlt!/ Vagy euró vagy pengő!/ Isten áldd meg a magyart,/ Ki-ki túr magának,/ Örökké semmi se tart,/ Csak a magyar bánat./ A belharc nem hagy alább,/ A múltunk már eldőlt,/ Ne baltázzuk legalább/ El még a jövendőt! (Lackfi János: A széthúzás himnusza)

Történt, hogy tavaly a könyvhéten a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) javasolta, április 14., Esterházy Péter születésnapja legyen a magyar próza ünnepe. A költőknek és drámaíróknak már volt ünnepük: a magyar költészet napja, április 11., József Attila születésnapja; a magyar dráma napja pedig, szeptember 21., ezen a napon tartották 1883-ban az Ember tragédiájának ősbemutatóját a Nemzeti Színházban. Innen nézve teljesen jogos a fölvetés, a prózaíróknak is jár az ünnepnap.

Csakhogy jött egy magyaros kanyar a történetben.

Pár héttel később ott tartott az előkészület, hogy más szervezetek képviselői azzal álltak elő, ők Krúdy szü-letésnapját, október 21-et ajánlanák. Majd gyorsan el is vetették az ötletet, mondván, az író születésnapja túl közel van az 1956-os forradalom évfordulójához, és a nemzeti ünnep ragyogásától nem látszik tisztán a prózaünnep világlása. Esterházy munkásságát, szellemi örökségét tisztelik ugyan, hangzott a magyarázat, de a születésnapjával szintén gond van, túl közel van a költészet napjához, ezért a próza ünnepe nem tud kiteljesedni. Tovább böngészték hát a nagy írók születési adatait. Állítólag a nyári holtszezont is kihúzták a naptárból: tetszettek volna máskor születni. (Márai is pechjére április 11-én született. Csak nem fognak a prózások a költőkkel együtt tivornyázni!) Végül a Magyar Írószövetség Választmánya 2017 novemberében Jókai születésnapját ítélte ünneplésre alkalmasnak, természetesen az írói életmű jelentősége sem mellékes.

Időközben az MKKE levédette a magyar próza napját, ezért február 18. a magyar széppróza napja lesz, melynek kiemelt szakmai partnere a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A magyar széppróza napjának honlapjáról megtudhatjuk: „A Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018. február 18-án, Jókai Mór születésnapján első ízben, majd attól kezdve minden évben ezen a napon rendezik meg Kárpát-medence-szerte a magyar széppróza napját.” Kiderült, hogy tizenkét napos programsorozattal készülnek a szervezők, melynek kicsúcsosodása február 18-án Jókai szülővárosában, Komáromban lesz. Ám úgy hírlik, a Magyar Szépírók Társasága április 14-én megünnepli a magyar próza napját is. Itt tartunk.

Az ilyen helyzetekben iszonyatosan hiányoznak Esterházy mondatai.

Idézzük csak föl, mit írt az ünnepről a Vigilia folyóirat 1987-es – Az ünnep reménye – tematikus számában: „Az ünneptől főként azt várnánk, hogy legyen! Végre valami ne tőlünk függjön, ne a jókedvünknek, szerencsénknek, boldogságunknak legyen kiszolgáltatva, hanem legyen: mint a természet. Mint a napsütés. Mi meg ülnénk a kerti fehér karosszékekben, valaki talán még könnyen mellettünk, és arcunkat a fénybe tartjuk. Ez volna az ünnep – jön, amikor ideje van, harmónia és jóság nő a nyomában, és nemcsak jobbá változunk, de a másik jóságára is rálátunk (és nem azért, hogy evvel a sajátunkat dokumentáljuk).”

Önnek ajánljuk

2018. február 23. 13:53

A magyar szever

2018. február 23. 12:14

Ami a rostámon fennakadt

2018. február 22. 17:55

Területháború

2018. február 22. 10:53

Kit is kell lecserélni?

2018. február 21. 19:53

Nem lehetünk összeszerelő ország