<p>Úgy tűnik, a kelet-európai tagországok vezetői inkább csendben megszavazták az országaiknak adott uniós fejlesztési pénzek alapos megnyirbálását, csak hogy ne kelljen kvóták alapján menekülteket befogadniuk. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha nem felejtettek volna el erről tájékoztatni minket.</p>
Menekültek helyett inkább pénzmegvonás
A (cseh)szlovák köztudatba Martin M. Šimečka, a cseh Respekt szerkesztője és a szlovák Denník N szerkesztőbizottságának elnöke dobta be a hírt, hogy térségünk államai az Európai Tanács múlt heti ülésén az unió jövő évi költségvetési tervében belementek a nekik járó fejlesztési pénzek jókora megnyirbálásába. Eközben hasonló mértékben megemelték a migránsválság kezelésére szánt összegeket. Ráadásul a tőlünk megvonandó pénzösszegek nagysága – mutat rá Šimečka – kísértetiesen hasonlít azokra az összegekre, amelyeket büntetésként kellett volna fizetnünk az általunk be nem fogadott menekültek után egy korábbi bizottsági javaslat szerint. Logikusan kínálkozik a magyarázat, hogy gyakorlatilag suttyomban vállaltunk a büntetést, más formába csomagolva és elhallgatva, csak ne kelljen menekülteket befogadnunk. Az Európai Unió Tanácsának hivatalos honlapján persze uniós zsargonban, diplomatikusan van minden megfogalmazva és természetesen a kiadásnövelésekre koncentrálva, de a mellékelt táblázatban lévő számok egyértelműek. Azt mutatják, hogy a Tanács jövő évi költségvetési javaslata szerint a „Biztonság és állampolgárság” nevű részre szánt összegeket (ebből finanszírozzák a menekültválság kezelését) 24,4 százalékkal megemelné az idei évhez képest, miközben a „Gazdasági, szociális és területi kohézió” fejezetre (jórészt ebből támogatják az elmaradottabb térségek felzárkóztatását) 23,93 százaléknyival kevesebbet költene. Persze más részeket is érintenének az elvonások és másutt is van emelés, valamint az összes változás után is még mindig a kohézióra és a „fenntartható növekedésre” (ez főleg a közös agrárpolitikát takarja) menne messze a legtöbb kiadás az EU közös költségvetéséből.
De mégis egyértelmű, hogy a tervezet valóra válásának fő vesztesei az új, kelet-közép-európai tagországok lennének, amelyekbe a legtöbb fejlesztési pénz áramlik. Még akkor is, ha cinikusan megjegyezhetjük, hogy ezeket a pénzeket például Szlovákiában sosem tudtuk egészében lehívni, a hatékony, korrupciómentes elköltésükről nem is beszélve. Az EU éves költségvetése egy hétéves költségvetés (jelenleg a 2014 és 2020 közötti) keretei között mozog, a Bizottság tesz rá javaslatot és a Tanács meg az Európai Parlament közösen fogadja el a végső verziót (erre november 17-ig van idejük). A jelenlegi tanácsi tervezethez még hiányzik a parlament jóváhagyása, de a tagállamok kormányai (ők ülnek a Tanácsban) már elfogadták.
Tegyük hozzá, csendben, a máskor oly hangos populisták most taktikusan hallgattak arról, hogy megszavazták a nekünk szánt pénzek megkurtítását. Köztük Robert Fico szlovák kormányfő, aki első kézből tájékozódhatott, hisz a Tanácson belül a költségvetési tervezet elfogadását a szlovák elnökség nevében Vazil Hudák volt gazdasági miniszter koordinálta.
A lépés meg a kommunikáció teljes hiánya újra rámutat, hogy térségünk vezetőinek annyira jól jön a migráns/menekültellenes kártya folyamatos kijátszása, és az országuk védelmezőjeként magukra vett szerep eljátszása, hogy ezért nem csekély pénzügyi áldozatot is hajlandóak hozni.
Persze csak halkan, csöndben, ilyen „sikereket” nem szokás nagy dobra verni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.