Még nem végeztünk!

Már nyakunkon a hurok, csak ki kell rúgni alólunk a széket. A világ nagy része elhűlve nézi, mit művelünk, vannak azonban olyanok is, akik a busás profit reményében már most tapsolnak a produkciónknak.

Ma már olyan mérvadó gazdasági elemzők is elismerik, hogy az Oroszország ellen hozott, elhamarkodott és átgondolatlan uniós szankciók súlyos károkat okoznak Európának, akiket még csak véletlenül sem vádolhatunk az orosz háborús propaganda terjesztésével. Egész egyszerűen csak képtelenek továbbra is tétlenül nézni, mit művelünk. A Moszkva ellen hozott uniós szankciók súlyos energiaválsághoz, ez utóbbi pedig az energiaárak elszállásához vezetett, ami aztán átgyűrűzött szinte mindenre, olyan inflációt hozva a nyakunkra, amely még a gazdagabb nyugati országokat is alapjaiban rengeti meg. Az uniós csúcsfejek pedig, ahelyett, hogy elismernék a hibáikat, tovább feszítik a húrt, újabbnál újabb szankciókon törve a fejüket, a súlyos infláció kezelését az Európai Központi Bankra (EKB) hagyva.

Az Európai Központi Bank pedig csak azt teszi, amit ilyen helyzetben tenni szokott. Folyamatos kamatemelésekbe kezdett, abban reménykedve, hogy a drágább hiteleknek köszönhetően csökken a lakosság vásárlóereje, ami a fogyasztás visszaeséséhez vezet, a csökkenő keresletnek köszönhetően pedig végül az árak növekedési üteme is lelassul. Nos, mindez elméletben nagyon jól hangzik, a jelenlegi helyzetben azonban valami olyasmivel állunk szemben, mint ha a szénanáthás embert úgy próbálnánk meggyógyítani, hogy elküldjük füvet kaszálni. A napokban végrehajtott újabb kamatemelést követően maga az EKB elnöke, Christine Lagarde is elismerte, hogy egyelőre nem sokra mentek. „Az infláció továbbra is túl magas, a fogyasztói árak növekedési üteme pedig várhatóan hosszabb ideig magas marad” – állítja Lagarde. Egyvalamit azonban máris elértek: a kamatok növelése, a hitelek drágítása és a fogyasztás visszafogása miatt a vártnál is jobban lelassul az európai gazdaság. „Úgy tűnik, hogy az euróövezet gazdasági aktivitása jelentősen lelassult a harmadik negyedévben” – panaszkodik az EKB vezetője, hozzátéve, hogy az év hátralévő részében a gazdaság további gyengülésére számít, az euróövezetben így megnőtt a recesszió valószínűsége. Lagarde szavait a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő is alátámasztotta, amely a most kiadott előrejelzésében az eurózónának a jövő évre már visszaesést jósol. A világgazdaság egésze ugyanekkor még átlagosan 1,7 százalékos növekedésre számíthat, Kína gazdasági teljesítménye pedig jövőre is 4,5 százalékkal bővülhet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Európában még több cég zárhat be, még több ember veszítheti el a munkáját, a fizetéseink pedig egyre kevesebbet érnek majd, mivel az árak továbbra is vadul emelkednek.

Itt tartunk most. Nyakunkon a hurok, és várjuk, hogy elrúgják a széket. Hogy mire számíthatunk, azt az EKB elnöke a pár napja végrehajtott újabb kamatemelést követően már felvázolta. „Még nem végeztünk! A jelenlegi bizonytalan helyzetben, amikor a recesszió valószínűsége növekszik, mindenkinek tennie kell a dolgát” – jelentette be Christine Lagarde. Az EKB részéről így újabb kamatemelésekre, az uniós döntéshozók részéről pedig újabb szankciókra számíthatunk. Nos, ők talán még nem végeztek, Európa azonban egyre közelebb kerül ehhez a ponthoz, miközben egyre többen teszik fel a kérdést: mindez kinek az érdekeit szolgálja?