Majd ha kivasalok

<p>A szombat azzal kezdődött, hogy a felső szomszéd fia hangosan szidta a magyarokat. Debil Orbán, bömbölte, nem engedi tovább azokat a szerencsétleneket!</p>

Itt álljunk meg. Nemcsak azért, mert a szitkozódás idején a bevándorlók már úton voltak a nyugati Ká-naán felé, hanem mert sokan bizonyára egyetértenek a felső szomszéd fiával, legalábbis, ami az idézett mondatot illeti. Talán úgy hiszik, egy nyitott, felvilágosult koponyával állnak szemben, akit a konzervativizmusnak a szele sem mer meglegyinteni, merthogy amit konzervatív szóval szokás illetni, az ugye, csakis rossz lehet, és hát ő egy nyitott, felvilágosult, modern koponya. Akkor kezdjük az elején. A felső szomszédok idős emberek. Bár a ma-ma is szereti szapulni a magyarokat, már sokszor segítettünk egymásnak, jó szomszédok vagyunk. A fiukat kiskora óta ismerem, kb. negyven éves. Nem a szüleivel lakik, de azért rendes gyerek módjára látogatja őket, már amikor itthon van, mert kamionsofőr. Tőle hallottam először – a folyosón néha váltunk pár vidám és szívélyes szót –, szóval ő mondta valamikor a nyár elején, idézem, hogy iszony, amit az afrikai menekültek Franciaországban csinálnak. Rátörnek a békésen pihenő kamionosokra, elállják a kamionok útját, hogy vigyék át őket Angliába. Tényleg? És ezt maga is tapasztalta? Igen. Egyszer. Nem tudtak hozzá bemenni, mert belülről bezárta az ajtót, de amikor elindult, kövekkel megdobálták. Okulva a tapasztaltakból, a kamiontársaság megváltoztatta az útvonalat. Örül is, hogy nem kell arra mennie, mert az az erőszakos csvarga – értsd: horda, söpredék – ellepi az utakat, szerencsére a franciák már szögesdrótoznak. Reméli, hozzánk sose jönnek. Bár, amilyen ramaty állapotban vannak a határok... Szombat reggelre határkérdés elfelejtve. Az erőszakos csvargából szerencsétlenek lettek, akiket a náluk is csvargább magyarok – értsd: Orbán és Magyarország – akadályoz a szabad mozgásban. Miattuk a végén még itt kötnek ki, ordította, nem elég nekünk a mi magyar csvargánk? Az utóbbi csakis mi lehetünk, akik Szlo-vákiában élünk, de ugye, egykutya, mind magyar csvarga. Az is, akitől már egy éve ingyen veszi az internetet. Mármint én. Ugyanis akkoriban megkért, adjam meg neki a mi wifink jelszavát, hogy kapcsolódhasson. Azért a néhány alkalomért, amikor a szüleinél van, hadd ne kelljen bevezetni hozzájuk az internetet. Hát én kikérem magunknak a sértegetést. De nem fogok leállni vitatkozni. Majd ha kivasalok, megváltoztatom a jelszót. Mert mindennek van határa. Kell, hogy legyen.
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?