Ma sci-fi, holnap valóság

Tegnapelőtt tették közzé a brit kormány új stratégiáját, amely amellett, hogy sosem látott mértékben akarja megkurtítani a védelmi költségvetést, megállapítja: a terrorizmus mellett a kibertámadások jelentik a legnagyobb veszélyt Nagy-Britanniára nézve. Az Európai Bizottság nemrég javaslatot terjesztett a tagállami kormányok és az Európai Parlament elé arról, hogy nyilvánítsák bűncselekménynek a rosszindulatú számítógépes programok előállítását és terjesztését. A cél az EU kulcsfontosságú informatikai rendszereit fenyegető támadások megelőzése. A NATO novemberi csúcstalálkozójának fő feladata az új védelmi doktrína elfogadása lesz, s a kiszivárogtatások szerint ebben külön fejezet foglalkozik majd a számítógépes hadviseléssel. Ez utóbbi a nagyközönség számára teljesen új fogalomnak tűnik, de a szakértők már évek óta foglalkoznak vele. Elképzelhető, hogy a XXI. század háborúit nem katonák fogják vívni, hanem lezser fiatalemberek kinyúlt trikóban egy szobányi teremből is képesek lesznek halálos csapásokat mérni az ellenfélre. A szürkeállományok háborúja lesz ez.

A múlt héten Szöulból jelentették, hogy vélhetően kínai hekkerek rengeteg titkos dél-koreai kormányzati dokumentumhoz jutottak hozzá. Tavaly Ausztria és több más európai ország külügyminisztériumának számítógépeit érte sikeres informatikai támadás. Egyébként az első ismert kiberháborúként számon tartott támadás Észtországot érte 2007 áprilisában. Ennek akkor nagy sajtóvisszhangja volt, hiszen a kormányzati és banki portálok elleni támadások két hónapig tartottak. Később egy Kreml-barát ifjúsági szervezet jelentkezett elkövetőként. Egyébként az ilyen támadások eredetét rendkívül nehéz kinyomozni.

A legismertebb kibertámadást szeptemberben hajtották végre a Stuxnet vírussal az iráni atomprogram ellen. Ez profi munka volt, az eredete kideríthetetlen, ezért is sokan az izraeli és az amerikai titkosszolgálatokat gyanítják mögötte. Ezt az állítást sem az izraeli, sem az amerikai kormány nem kommentálta. A The New York Times azt írta, bár a vírus több országban felütötte fejét, pl. Kínában, Indiában és Indonéziában, a fő célpont az iráni atomprogram volt. A Stuxnetet valószínűleg egy meghatározott, a Siemens által tervezett ipari számítógép ellen hozhatták létre. Ezeket a Simatic S–7 típusú komputereket olajvezetékek, villamosenergia-hálózatok és atomerőművek működtetésére alkalmazzák. Irán szeptember 26-án elismerte, hogy ipari létesítményeinek több ezer számítógépe fertőződött meg a rejtélyes vírussal. Izraeli becslések szerint Irán 2014-ben lesz képes atomfegyver előállítására.

Izrael és az USA mindenképpen meg kívánja akadályozni azt, hogy Irán atomfegyverhez jusson, ami egyébként az EU-t is fenyegetné, meg a szomszédos arab államokat is. Régóta találgatja a média, hogy lebombázza-e Izrael vagy az USA az iráni atomlétesítményeket. Lehet, talán nem is lesz szükség légicsapásokra. Persze a kérdés az, hogy a Stuxnet vírus és valószínű társai csak lassítani tudják az atomprogramot, vagy képesek megsemmisíteni. Egy szakértő nemrég azt fejtegette, elég, ha a vírusnak köszönhetően a reaktorból a számítógép rossz hőmérsékleti adatot továbbít a központnak, s máris felrobban az egész. Légierő sem kell hozzá, csak egy számítógépes zseni.

Mit lehet ehhez hozzátenni? Európa is tele van nukleáris létesítményekkel. Érthető az EU és a NATO aggodalma érthető.