Laza nyári adóemelés

Akkor gyorsan tisztázzuk az elején: az állatok, a növények, a kőzetek (továbbá a földönkívüliek) stb. nem fizetnek adót, azt az emberek kénytelenek megfizetni. Csak az a kérdés, hogy közvetlenül vagy közvetve, illetve, hogy mennyire közvetve (hány áttételen keresztül), meg hogy milyen csoportokra hárul több vagy kevesebb adóteher. Jövedelmünket és javainkat az állam közvetlenül adóztatja (személyi jövedelemadó, járulékok, ingatlanadó), a fogyasztáson keresztül közvetve adóztat (áfa, fogyasztási adók), a vállalatok nyereségét és forgalmát terhelő adók meg nem ritkán több áttételen keresztül, de szintén az emberek vállán „landolnak”.

Például most, amikor Kažimír pénzügyminiszter meg akarja hosszabbítani a bankadó mértékét meg az ágazati különadót, amit meg is duplázna, meg a biztosításokra (az életbiztosítások kivételével) is új különadót vetne ki. Elvileg a bankok, nagy energetikai cégek, biztosítók fizetnek. A gyakorlatban, végső soron az emberek, magasabb árak, banki és biztosítási díjak, a lehetségesnél alacsonyabb bérek és alkalmazotti létszám formájában például. A kérdés csak az, hány áttételen keresztül „érkezik meg” a többletadó az emberekhez és milyen csoportokat terhel jobban.

A fő gond tehát az, hogy a közterhek mértéke nő, és ez az embereken csapódik le. Mert igaz ugyan, hogy a társasági adó mértéke tovább csökkenne 21 százalékra (emlékeztetőül: ezt az előző Fico-kabinet emelte 19-ről 23 %-ra), de itt vége is szakad a csökkentéseknek. Utána csak növelés van, a felsoroltak mellett tovább nő a dohánytermékek meg a szerencsejátékok adója, az eddig az osztalékot terhelő 14 százalékos (felső plafonos) járulékot felváltja a (plafon nélküli) 15 százalékos osztalékadó. Szóval summa summarum, több mint 300 millió euróval több adóbevétel várható ezektől az intézkedésektől.

A következő kérdés az, hogy miért van erre szükség, ha az állami bevételek e nélkül is nőnének. Mód lenne a kiadások növelésére meg a hiány csökkentésére is. Realista következtetésként az vonható le, hogy az előbbit még jobban meg akarják emelni, az utóbbit meg megint elhalasztják. A közkiadások mértéke (abszolút számban, meg a nemzeti össztermék arányában is) rendszeresen és jelentősen nőtt a Fico-kormányok alatt, az államháztartási hiány meg alig csökkent. A törékeny négypárti (valójában hatpárti) Radičová-kabinet többet konszolidált egy év alatt (2011-ben), mint a stabil egypárti Fico-kormány a következő négy évben együttvéve…

Elvileg gond lenne az is, hogy az adócsomag ellentétes a Híd programjával (a Sieťre már kár a szót vesztegetni), de úgy látszik, ez sem volt a párt prioritásai között, vagy nem tartozik abba a 90%-ba, ami ezekből állítólag bekerült a kormányprogramba. Vagy az adóemelés ez utóbbival is ellentétes? Mindenesetre nem látni, hogy az adóemelés bárkit is zavarna a koalícióban.