Herta Müller Nobel-díja a romániai sajtóban

Bármennyire is egyetemes formában rajzolta meg műveiben a diktatúra természetét Herta Müller, a zsarnokság szörnyűségeit szülőföldjén, a Bánságban élte át, ily módon Nobel-díja romániai gyökereinek az elismerése is; ez a gondolat tükröződik szinte minden egyes romániai nyilatkozatban, amely a pénteki sajtóban látott napvilágot a Svéd Királyi Akadémia előző napi bejelentése kapcsán.

A Ziarul Financiar napilap hasábjain Nicolae Manolescu irodalomkritikus és irodalomtörténész kifejti: ez a díj nem csupán az írónő kiválóságának az elismerése, hanem annak is, hogy a német írónő az utóbbi években aktív módon volt jelen az európai kultúra világában. Az irodalomkritikus kitért arra, hogy Herta Müller elsősorban annak a formának köszönheti a díjat, ahogyan műveiben képes volt bemutatni a gyökerek elvesztésének történetét. Ez viszont azt jelenti - vélekedett a történész -, hogy éppen az írónő romániai gyökereit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. "Itt született, itt élt, nagyon jól tudja, hogyan működnek a dolgok Romániában" - állítja Manolescu.

Daniel Banulescu író úgy vélekedett, hogy Herta Müller írásaiban a politika a jó ügyért, nem pedig a hatalomért vívott harc eszközeként jelenik meg. A Svéd Királyi Akadémia ezúttal "másfél Nobel-díjat" adományozott: egyet Németországnak, egy felet pedig Romániának - állapította meg Banulescu.

Ugyanebben a lapban Claudiu Komartin író kifejtette: Herta Müller művészete azért értékes, mert formát adott a határtalan emberi szellemnek, amely akkor is képes megmaradni, ha a tekintélyuralmi rendszer teljes mértékben ledarálja az emberi életeket. A nyilatkozó írót ezért nyűgözi le Herta Müller erkölcsi ereje és állhatatossága.

A Gandul című napilap Horia Patapievic, a Román Kulturális Intézet elnöke szavait idézi, aki szerint a Svéd Királyi Akadémia most azért ítélte a díjat egy német nyelvű, romániai születésű írónak, mert meg akart emlékezni a kommunizmus európai bukásának huszadik évfordulójáról. Az intézet elnöke szerint Herta Müller műveiben nem a diktatórikus rendszer objektív leírására törekedett, hanem az egyén által elszenvedett - éppen e rendszer által okozott - traumák feltérképezésére.

A Romania libera és több más román napilap megszólaltatta Andrei Plesu filozófust, aki elsősorban az írónő személyiségét tartja értékesnek, amely - mint fogalmazott - egyszerre jelent gyógyírt és fegyelmet. Plesu el tudna képzelni számára egy olyan Nobel-díjat, amelyet emberi minőségéért kapna.

Doina Uricariu költőnő és irodalomtudós a Cotidianul című lapban Herta Müllernek még a Ceausescu-időkben tanúsított meg nem alkuvó magatartását méltatja. Soha nem arra törekedett, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon - mondta -, és inkább magára öltötte a munkásköpenyt, minthogy magára vegye a kétszínűség köntösét. A költőnő szerint Herta Müller úgy írt, hogy annak a következményeit is hajlandó volt vállalni. Ez a kockázatvállalás biztosította számára a hitelességet, mostantól pedig a hírnevet is - vallja Doina Uricariu.

Az Adevarul cikke úgy fogalmazott, hogy a németek annak idején királyt adtak Romániának (I. Károlyt), most pedig Románia adott királynőt a németeknek. A lap emlékeztet arra, hogy a kommunista rendszer annak idején a szó szoros értelmében "kiárusította" a romániai németeket, hiszen minden egyes távozóért 7-8 ezer német márkát kért. Ceausescu nem tudta, hogy egy jövendő Nobel-díjast adott el Németországnak - olvasható a lapban.