Határon túli szavazatok

Lázár János fideszes frakcióvezető szerint pártjában még nem alakult ki egységes nézőpont arról, hogy a határon túli magyar állampolgárok milyen formában vehessenek részt a magyar országgyűlési választásokon. Ha valamiben hinni lehet a politikusnak, akkor ebben a kérdésben biztosan. A téma ugyanis összetett. Nem, nem a várható szlovák reakciók miatt, ezek valószínűleg a legkevésbé érdeklik a budapesti döntéshozókat.

Egyrészt a magyar választási rendszer bonyolultsága miatt a kérdés nem oldható meg egyszerű jogkiterjesztéssel, másrészt a Fidesznek számolnia kell a magyarországi visszhanggal is.

Szlovákiában a „külföldi szavazás” nem probléma: a külhoni szlovák állampolgár az illetékes hivatalnál jelentkezik, hogy voksolni szeretne, majd megkapja a szavazólapját, melyet a követségen lead. Magyarországon viszont a pártlisták mellett egyéni választókerületi képviselőket is választ a honpolgár, ráadásul ez előbbi esetében sem országos listára adja voksát, mint nálunk, hanem megyeire.

Ez pedig a határon túl nem alkalmazható, elsősorban jogi, technikai okok miatt. Például ki gyűjtené nálunk a kopogtatócédulákat, ki ellenőrizhetné, hogy nem történt-e csalás, ki hitelesíthetné a helyi adatokat? Arról nem is beszélve, hogy szinte lehetetlen lenne igazságos határon túli egyéni kerületeket rajzolni – az egyéni választókerületeknek ugyanis megközelítőleg ugyanolyan nagyoknak kell lenniük, hogy egy képviselő ugyanannyi szavazót képviseljen. Míg a hazai népmozgalmi viszonyokról pontos adatokkal rendelkezik a központi kormányzat, addig a határ másik oldalán élő magyar állampolgárok számáról – s főként arról, az adott régióban hány ilyen lakos van – valószínűleg csak találgathatna.

Ha viszont csak listára szavazhatnánk, a Fidesznél is „magyarabb” erők könnyen rásüthetnék a kormánypártra, hogy a határon túliakat nem tekintik egyenrangú polgároknak. Megoldást jelentene, ha Magyarország áttérne a tisztán listás rendszerre, ez viszont lehet, hogy a Fidesznek nem felelne meg. Elvégre, ha a tavalyi országgyűlési választásokat tisztán listás rendszerben tartották volna, akkor Orbánéknak most nem lenne kétharmaduk, sőt, csupán néhány fős többséggel rendelkeznének a parlamentben.

S ami miatt a leginkább főhet Orbánék feje: hogyan lehet elejét venni a várható anyaországi ellenkampánynak. Az egy dolog, hogy a magyarországiak nem hümmögnek a kedvezményes honosítás miatt, az viszont már korántsem biztos, hogy a külhoniak választójogára is legyinteni fognak.

Míg eddig úgy tűnt, a kettős állampolgárság ügyével csak nyerhetett a Fidesz, most jóval komplikáltabb helyzetbe került. Nyerhet pár százezer potenciális szavazatot – a hangsúly a potenciális szón van –, viszont legalább ugyanennyit elveszthet odahaza, ha nem lesz kellően óvatos. Az „óvatosság” ugyanakkor a visszájára is fordulhat, esetleg kiábrándítva a határon túli magyarokat.

Nem csoda, hogy még mindig nem született döntés.