Hány százalék?

Egyébként meg mit gondoljak a jövőről, ha már a jelenben is elvesznek a biztos pontok.

Például évtizedekig biztos voltam abban, hogy egy egész száz százalékból áll, és hogy százalékot számolni a világ egyik legegyszerűbb dolga. De úgy tűnik, tévedtem! 

Az első sokk néhány hónapja ért, amikor vendégtanárként egy másik tanszék diákjainak a közvélemény-kutatásról és a mintavételről tartottam előadást. A példában szereplő mintát 1000 emberben határoztam meg – azért választottam ezt a számot, hogy minél egyszerűbben lehessen százalékot számítani – , majd megkérdeztem az ifjúságtól, hogy ha az 1000 ember 20 százaléka 18 éven aluli, akkor összesen hány 18 éven aluli személy lesz a mintában. Gondoltam, röpködni fognak a válaszok, mint az egykori falusi meccseken a szurkolók szájából a szotyolahéj (ami többször is a nyakamon landolt). De nem!

Először a földet pásztázták nagy buzgalommal, majd amikor megismételtem a kérdést, bizonytalanul fölemelték a tekintetüket, de továbbra is némák maradtak. Na, mennyi, bátorítottam őket, mire az egyik megkérdezte, hogyan értem azt, hogy hány 18 éven aluli lesz, mármint, hogy hány darab?  Igen, bólogattam. És ezt hogyan kell kiszámítani, harsant fel egy másik hang. Először azt hittem, viccel, de kiderült, hogy senki sem tudja, hogyan kell. 

Ugye, ezt nem gondolják komolyan, kérdeztem még mindig kicsit hitetlenkedve, mert a diákok is szeretnek néha tréfálni. Akkor megeredt a nyelvük.

Bizonygatták, hogy rossz matektanárjuk volt, meg hogy ilyesmit soha nem tanultak. Ami persze lehetetlen. Gyerekek, mondtam, hát a matektanárjaik már most forognak a majdani sírjaikban! 

Akkor meg azt kezdték magyarázni, hogy ők sosem szerették a reál tantárgyakat, a matematikát meg egyenesen utálták, és pontosan azért választották ezt a szakot, mert azt gondolták, hogy itt sosem fog kelleni számolni. Pláne olyat, hogy százalék. Fuj. 

A másik hidegzuhany még frissebb keletű. Olvasom egy újságban, hogy valamilyen felmérés szerint szabadidejében a nők 51 százaléka legszívesebben kirándul, 29 százalékuk olvas. X százalékuk főz, Y százalékuk sportol, mások kézimunkáznak, kertészkednek és még sok egyéb tevékenység.

A végén összeadom a százalékokat. Majdnem 400. 

Hasonlót tapasztaltam az elnökjelöltek preferenciájáról szóló egyik felmérésben is. Fel volt sorolva, hogy az egyes jelöltek a szavazatok hány százalékát kapnák, továbbá hány százalék nem menne el szavazni, és hány százalék nem tudja, hogy kire szavazna. Amikor összeadtam, 100 százalék fölött volt a végösszeg! Ez hogyan lehetséges? 
Normális esetben sehogy, de azért volna néhány tippem. 
Mindenesetre ezek után tényleg nem tudom, mit hoz a jövő.