Gašparovič, a gyanúsított

Ha nincs semmi okuk azt feltételezni, hogy a Čentéšügyben az államfő nem szándékosan sértette meg az Alkotmányt, a képviselőknek nincs választási lehetőségük: azonnal javaslatot kell előterjeszteniük, hogy a törvényhozás indítson eljárást a köztársasági elnök ellen az Alkotmány szándékos megsértése miatt.

Az ellenzék következő feladata, hogy a parlamenti ülésen olyan megdönthetetlen érveket sorakoztat fel, melyek alapján a törvényhozásnak jóvá kellene hagynia az államfő elleni eljárás megindítását. Bár világos, hogy a Smer képviselői egy ilyen indítványt nem fognak támogatni, de ez már nem az előterjesztő problémája, hanem Robert Fico pártjáé. Persze a Smer megpróbálhatja védeni a védhetetlen, de akkor olyan államfőt fog védelmezni, aki most is ugyanolyan rosszhiszeműen és alkotmánysértően cselekszik, mint amikor 1996-ban házelnökként levezényelte František Gaulieder képviselői mandátumától való megfosztását. És aztán rábírta a HZDS képviselőit, hogy az Alkotmánybíróság döntését is ignorálják. Védeni ezt az államfőt ugyanolyan visszataszító, mint ahogy Ivan Gašparovič védte éveken át Vladimír Mečiart. A Smer azonban nyilvánvalóan él a lehetőséggel, és bepiszkítja magát Gašparovič mentegetésével. A kérdés csak az, milyen messzire képes elmenni az Alkotmánybíróság. Tudjuk, Čentéš panaszt tett az Alkotmánybíróságon, és kérte, hogy a testület előzetes tiltó határozattal akadályozza meg, hogy a parlament új főügyészt válasszon. Dobroslav Trnka ebben az ügyben ugyanilyen panasszal élt, így az Alkotmánybíróság akkori és mostani eljárását könnyen összehasonlíthatjuk majd. Az Alkotmánybíróság 2011. május 30-án kapta meg Trnka beadványát, a testület szenátusa már 2011. június 15-én (!) döntött is az ügyben: a beadványt megtárgyalásra alkalmasnak találta és kiadta az előzetes tiltó határozatot is. Az indoklás szerint előzetes tiltó határozat nélkül „az Alkotmánybíróság csak látszólag töltené be az alkotmányosság legfőbb őrének szerepét“. Ha az Alkotmánybíróság elutasítja Čentéš panaszát vagy nem ad ki előzetes tiltó határozatot - mely szerint a parlament nem választhat új főügyészt a végső határozat kihirdetéséig -, a napnál is világosabb lesz, hogy az olyan ügyekben, amelyek a köztársasági elnököt vagy a Smert érintik, csak látszólag tölti be az alkotmányosság legfőbb őrének szerepét.A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora